Hány pontot kaphattok a felsőoktatási felvételin a nyelvvizsgáért? Mutatjuk a legfontosabb pontszámítási szabályokat.
A B2-es komplex (vagyis írásbeli és szóbeli), államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 pluszpontot kaphattok a felvételin, míg a C1-es, komplex nyelvvizsgáért 40 pontot. Kivételt képez néhány olyan szak, ahol részben vagy egészben a gyakorlati vizsga alapján számolják a pontokat (ezeket a részleteket a képzéseknél találjátok, a Felvin).
Csak az írásbeliért vagy csak a szóbeliért kizárólag akkor jár pluszpont, ha a jelentkezőknek szakvéleményük van arról, hogy nem tudják letenni a komplex vizsgát. Ekkor a B2-es részvizsgáért is megkaphatják a 28 pontot, a C1-esért pedig a 40-et.
A felvételizők akkor is maximum 40 pontot kaphatnak, ha több nyelvvizsgájuk is van (és az azokért járó pluszpontok összege meghaladná a 40-et). Egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adnak többletpontokat.
Ha ugyanabból a nyelvből emelt szintű érettségitek és nyelvvizsgátok is van, csak az egyikért kaphattok pluszpontokat (azért, amelyik számotokra előnyösebb).
Ha nemzetiségi középiskolában érettségiztetek az adott nyelvből, nemzetiségi nyelvből és irodalomból, 20 többletponttal kalkulálhattok – de csak akkor, ha az érettségi vizsgával azonos nemzetiségi pedagógusszakra jelentkeztek.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
