Idén még csak részben, jövőre szinte teljesen átalakul az egyetemi felvételi. Összefoglaltuk egy rövid listában azokat a változásokat, amik mindenkit érintenek 2023-ban.
Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ettől függetlenül az emelt szintű érettségiért idén is többletpontokat adnak az egyetemek, ha az érettségi pontjaitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számolják, illetve eléritek legalább a 45 százalékos eredményt.
Az idei érettségi időszak fontos szabályai és aktuális szóbeli tételi közül már mindent megnézhettek - kattintsatok ide.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények a már megjelentekhez képest elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listáját a felvi.hu honlapon közzé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy idén lesznek olyan szakok, ahol a korábbi feltételekkel ellentétben nem kell emelt szintű vizsgát tenni - ehhez itt találjátok az aktuális listát intézményekkel és szakokkal lebontva.
Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyetemek nem a legjobb képességű felvételeizőket keresik majd, és például orvosi szakra is be lehet majd kerüli 300 ponttal, de várhatóan lesznek majd olyan intézmények és olyan szakok, ahol nem lesznek olyan magasak a ponthatárok.
Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrisebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
