Idén még csak részben, jövőre szinte teljesen átalakul az egyetemi felvételi. Összefoglaltuk egy rövid listában azokat a változásokat, amik mindenkit érintenek 2023-ban.
Alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük. Ettől függetlenül az emelt szintű érettségiért idén is többletpontokat adnak az egyetemek, ha az érettségi pontjaitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számolják, illetve eléritek legalább a 45 százalékos eredményt.
Az idei érettségi időszak fontos szabályai és aktuális szóbeli tételi közül már mindent megnézhettek - kattintsatok ide.
Az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények a már megjelentekhez képest elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listáját a felvi.hu honlapon közzé fogjuk tenni. Ez azt jelenti, hogy idén lesznek olyan szakok, ahol a korábbi feltételekkel ellentétben nem kell emelt szintű vizsgát tenni - ehhez itt találjátok az aktuális listát intézményekkel és szakokkal lebontva.
Megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt). Ez persze nem azt jelenti, hogy az egyetemek nem a legjobb képességű felvételeizőket keresik majd, és például orvosi szakra is be lehet majd kerüli 300 ponttal, de várhatóan lesznek majd olyan intézmények és olyan szakok, ahol nem lesznek olyan magasak a ponthatárok.
Ha ti is idén felvételiztek, és nem szeretnétek lemaradni a legfrisebb hírekről, akkor kövessétek a 2023-as felvételiről szóló cikkeinket itt.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
