Balatoni Katalin: „Dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival”

A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek, és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.

Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy mit tettek az oktatással.

Ezek között többek között szerepelt, hogy

  • újra vonzóvá tették a pedagóguspályát,
  • soha nem látott stabilitást építettek,
  • történelmi mértékű béremelést vittek végbe,
  • dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival.

Emellett pedig megfogalmazta a fő feladatot is.

Itt az idő, hogy szakmailag és emberségében, belülről újuljon meg az oktatás a pedagógusok és az igazgatók körében, hogy a tanulók emberséges és mai, korszerű módszertanokkal tanulhassanak.

Ha csak az idei felvételi statisztikákat nézzük, akkor ugyan többen jelentkeztek pedagógusképzésre, de ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy

  • első helyen hárman jelentkeztek kémia–fizika szakos tanárnak a 2026-os felvételi eljárásban;
  • a 2026-os eljárásban a tanító alapszakot a felvételizők háromnegyede levelezőn végezné el (tanító alapszara is az elmúlt években nem frissen érettségizettek, hanem a 27 évnél idősebb, főleg nők jelentkeztek. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen nappali tagozathoz elég volt egy erős hármas – gyenge négyes érettségi is);
  • a gyógypedagógusi képzéseken pedig az elmúlt években is háromszor annyi volt a 27 évnél idősebbek aránya, mint a 19 éveseké. Arról nem beszélve, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.

Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás, az Eduline-on több cikkben is foglalkoztunk. Többek között:

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.