Balatoni Katalin: „Dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival”

A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek, és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.

Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy mit tettek az oktatással.

Ezek között többek között szerepelt, hogy

  • újra vonzóvá tették a pedagóguspályát,
  • soha nem látott stabilitást építettek,
  • történelmi mértékű béremelést vittek végbe,
  • dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival.

Emellett pedig megfogalmazta a fő feladatot is.

Itt az idő, hogy szakmailag és emberségében, belülről újuljon meg az oktatás a pedagógusok és az igazgatók körében, hogy a tanulók emberséges és mai, korszerű módszertanokkal tanulhassanak.

Ha csak az idei felvételi statisztikákat nézzük, akkor ugyan többen jelentkeztek pedagógusképzésre, de ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy

  • első helyen hárman jelentkeztek kémia–fizika szakos tanárnak a 2026-os felvételi eljárásban;
  • a 2026-os eljárásban a tanító alapszakot a felvételizők háromnegyede levelezőn végezné el (tanító alapszara is az elmúlt években nem frissen érettségizettek, hanem a 27 évnél idősebb, főleg nők jelentkeztek. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen nappali tagozathoz elég volt egy erős hármas – gyenge négyes érettségi is);
  • a gyógypedagógusi képzéseken pedig az elmúlt években is háromszor annyi volt a 27 évnél idősebbek aránya, mint a 19 éveseké. Arról nem beszélve, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.

Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás, az Eduline-on több cikkben is foglalkoztunk. Többek között:

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.