Balatoni Katalin: „Dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival”

A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek, és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.

Balatoni Katalin közösségi oldalán egy posztban fejtette ki, hogy mit tettek az oktatással.

Ezek között többek között szerepelt, hogy

  • újra vonzóvá tették a pedagóguspályát,
  • soha nem látott stabilitást építettek,
  • történelmi mértékű béremelést vittek végbe,
  • dugig vannak az egyetemek a jövő pedagógusaival.

Emellett pedig megfogalmazta a fő feladatot is.

Itt az idő, hogy szakmailag és emberségében, belülről újuljon meg az oktatás a pedagógusok és az igazgatók körében, hogy a tanulók emberséges és mai, korszerű módszertanokkal tanulhassanak.

Ha csak az idei felvételi statisztikákat nézzük, akkor ugyan többen jelentkeztek pedagógusképzésre, de ha alaposan megnézzük az adatokat, akkor láthatjuk, hogy

  • első helyen hárman jelentkeztek kémia–fizika szakos tanárnak a 2026-os felvételi eljárásban;
  • a 2026-os eljárásban a tanító alapszakot a felvételizők háromnegyede levelezőn végezné el (tanító alapszara is az elmúlt években nem frissen érettségizettek, hanem a 27 évnél idősebb, főleg nők jelentkeztek. Ez pedig a ponthatárokon is meglátszott, hiszen nappali tagozathoz elég volt egy erős hármas – gyenge négyes érettségi is);
  • a gyógypedagógusi képzéseken pedig az elmúlt években is háromszor annyi volt a 27 évnél idősebbek aránya, mint a 19 éveseké. Arról nem beszélve, hogy a levelező képzésre járó gyógypedagógus hallgatók közül sokan olyan szülők, akik maguk is érintettek, és saját gyerekükön szeretnének segíteni a képzésen megszerzett tudásukkal, így ők sosem kerülnek majd ki a közoktatásba praktizáló gyógypedagógusként.

Azt is érdemes megjegyezni, hogy hét év alatt összesen 21 százalékkal csökkent a természettudományos tantárgyakat – fizika, kémia, biológia és földrajz – tanító főállású pedagógusok száma a hazai oktatási intézményekben.

Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás, az Eduline-on több cikkben is foglalkoztunk. Többek között:

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.