Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint - a mentességgel vizsgázók eredményei nélkül - a dolgozatok több mint 90 százalékának feldolgozása alapján a nyolcadikosok az elérhető 100 pontból átlagosan 53,17 pontot szereztek. Ez az eredmény kis mértékben meghaladja a tavalyi átlagot.
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami szinte teljesen megegyezik a tavalyi eredménnyel.
Matematikából, ahol szintén 50 pont volt a maximum, 22,93 pontos átlag született. Ez továbbra sem számít különösebben magasnak, ugyanakkor enyhe javulást jelent a 2025-ös 22,51 ponthoz képest.
Az előző évek adataiból jól látszik, hogy évről évre csökkent a központi írásbelit megíró diákok száma. Míg 2021-ben még több mint 51 ezer nyolcadikos ült be a feladatlapok fölé, addig 2025-ben eddig a legalacsonyabb létszámot mérték, mintegy 43 ezer fővel. Idén kisebb emelkedés történt: 44 043 tanuló írta meg a vizsgát.
A pontszámok ugyanakkor hosszabb távon alig változtak. A nyolcadikosok összesített átlaga évek óta stabilan 50 pont fölött alakul, de a 60 pontos szinttől továbbra is messze van. Összességében inkább tartós stagnálás rajzolódik ki, mintsem látványos javulás vagy romlás.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A matematika eredményei viszonylag szűk tartományban mozognak. A legalacsonyabb átlag 2018-ban született, amikor matekból átlagosan 18,3 pontot írtak a nyolcadikosok. Azóta azonban kisebb megtorpanásokkal, de javuló tendencia rajzolódik ki. 2026-ban az elmúlt tíz év legjobb átlagát érték el a diákok a 22,93 ponttal. Eddig a legmagasabb eredmény 22,7 pont volt. Tehát tíz év alatt egyszer sem érte el az átlag a maximum megszerezhető pontszám felét se.
A magyar feladatlapok eredményei a matekhoz képest sokkal változékonyabbak. A 2021-es év jelentős visszaesést hozott, ekkor született a legalacsonyabb átlag (22,47 pont) az egész vizsgált időszakban. Ezt azonban javulás követte, és két éven át 30 pont fölött volt az átlag. Bár a tíz év alatt többször is a maximum megszerezhető pontszám több mint 50 százalékát elérték a diákok, átlagosan 34 pontot még nem tudtak írni.
Mindkét tantárgy és az összpontszám esetében is 2021 hozta a leggyengébb eredményeket. Az összpontszám átlaga ekkor volt a legalacsonyabb az egész vizsgált időszakban. A következő évben viszont már jelentős javulás látszott, ami azt mutatja, hogy nem tartós romlásról, hanem inkább egy egyszeri visszaesésről volt szó.
A teljes időszakban végig megfigyelhető, hogy magyarból magasabb átlagpontszám születik, mint matematikából. Ez nem új jelenség, ugyanakkor az is látszik, hogy míg a matematika kiegyensúlyozottabban teljesít, a magyar eredményei erősebben ingadoznak. Az összpontszám alakulását ezért elsősorban a magyar feladatlap teljesítménye húzza fel vagy fogja vissza.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Fontos, hogy a központi írásbeli feladatsorait gyakorló pedagógusok állítják össze. A vizsga azonban nem hagyományos tudásfelmérés: nemcsak a megtanult szabályokat kérik számon, hanem a középiskolához szükséges készségeket és kompetenciákat is, ezért a diákoknak gyakran új helyzetekben kell alkalmazniuk az ismereteiket.
Magyarból kilenc, összesen 40 pontot érő feladat méri a nyelvi, szövegértési és gondolkodási képességeket, ehhez jön hozzá egy 10 pontos fogalmazás. Az értékelésnél nemcsak a tartalom, hanem a szöveg felépítése, helyesírása és külalakja is számít, miközben a diákoknak szűk időkeretbe kell beleférniük.
Matematikából tíz feladatot kell megoldani számológép nélkül, és itt sem pusztán a tananyag visszaadásáról van szó: a sikerhez logikus gondolkodásra, kreativitásra és kitartó figyelemre is szükség van. Mivel a két vizsgarész között mindössze 15 perc szünet van, a felvételi végére sok tanuló érezhetően elfárad.
Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
