Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint - a mentességgel vizsgázók eredményei nélkül - a dolgozatok több mint 90 százalékának feldolgozása alapján a nyolcadikosok az elérhető 100 pontból átlagosan 53,17 pontot szereztek. Ez az eredmény kis mértékben meghaladja a tavalyi átlagot.
A maximum 50 pontos magyarból a vizsgázók átlaga az eddigi eredmények szerint 30,28 pont lett, ami szinte teljesen megegyezik a tavalyi eredménnyel.
Matematikából, ahol szintén 50 pont volt a maximum, 22,93 pontos átlag született. Ez továbbra sem számít különösebben magasnak, ugyanakkor enyhe javulást jelent a 2025-ös 22,51 ponthoz képest.
Az előző évek adataiból jól látszik, hogy évről évre csökkent a központi írásbelit megíró diákok száma. Míg 2021-ben még több mint 51 ezer nyolcadikos ült be a feladatlapok fölé, addig 2025-ben eddig a legalacsonyabb létszámot mérték, mintegy 43 ezer fővel. Idén kisebb emelkedés történt: 44 043 tanuló írta meg a vizsgát.
A pontszámok ugyanakkor hosszabb távon alig változtak. A nyolcadikosok összesített átlaga évek óta stabilan 50 pont fölött alakul, de a 60 pontos szinttől továbbra is messze van. Összességében inkább tartós stagnálás rajzolódik ki, mintsem látványos javulás vagy romlás.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A matematika eredményei viszonylag szűk tartományban mozognak. A legalacsonyabb átlag 2018-ban született, amikor matekból átlagosan 18,3 pontot írtak a nyolcadikosok. Azóta azonban kisebb megtorpanásokkal, de javuló tendencia rajzolódik ki. 2026-ban az elmúlt tíz év legjobb átlagát érték el a diákok a 22,93 ponttal. Eddig a legmagasabb eredmény 22,7 pont volt. Tehát tíz év alatt egyszer sem érte el az átlag a maximum megszerezhető pontszám felét se.
A magyar feladatlapok eredményei a matekhoz képest sokkal változékonyabbak. A 2021-es év jelentős visszaesést hozott, ekkor született a legalacsonyabb átlag (22,47 pont) az egész vizsgált időszakban. Ezt azonban javulás követte, és két éven át 30 pont fölött volt az átlag. Bár a tíz év alatt többször is a maximum megszerezhető pontszám több mint 50 százalékát elérték a diákok, átlagosan 34 pontot még nem tudtak írni.
Mindkét tantárgy és az összpontszám esetében is 2021 hozta a leggyengébb eredményeket. Az összpontszám átlaga ekkor volt a legalacsonyabb az egész vizsgált időszakban. A következő évben viszont már jelentős javulás látszott, ami azt mutatja, hogy nem tartós romlásról, hanem inkább egy egyszeri visszaesésről volt szó.
A teljes időszakban végig megfigyelhető, hogy magyarból magasabb átlagpontszám születik, mint matematikából. Ez nem új jelenség, ugyanakkor az is látszik, hogy míg a matematika kiegyensúlyozottabban teljesít, a magyar eredményei erősebben ingadoznak. Az összpontszám alakulását ezért elsősorban a magyar feladatlap teljesítménye húzza fel vagy fogja vissza.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Fontos, hogy a központi írásbeli feladatsorait gyakorló pedagógusok állítják össze. A vizsga azonban nem hagyományos tudásfelmérés: nemcsak a megtanult szabályokat kérik számon, hanem a középiskolához szükséges készségeket és kompetenciákat is, ezért a diákoknak gyakran új helyzetekben kell alkalmazniuk az ismereteiket.
Magyarból kilenc, összesen 40 pontot érő feladat méri a nyelvi, szövegértési és gondolkodási képességeket, ehhez jön hozzá egy 10 pontos fogalmazás. Az értékelésnél nemcsak a tartalom, hanem a szöveg felépítése, helyesírása és külalakja is számít, miközben a diákoknak szűk időkeretbe kell beleférniük.
Matematikából tíz feladatot kell megoldani számológép nélkül, és itt sem pusztán a tananyag visszaadásáról van szó: a sikerhez logikus gondolkodásra, kreativitásra és kitartó figyelemre is szükség van. Mivel a két vizsgarész között mindössze 15 perc szünet van, a felvételi végére sok tanuló érezhetően elfárad.
Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
