Bár az előzetes adatok szerint a nyolcadikosok átlageredményei némileg jobbak lettek a központi írásbelin, mint az előző két évben, a javulás mértéke mindössze néhány tizedesjegyben mérhető. Megnéztük, hogyan alakultak a felvételi eredményei az elmúlt tíz évben a nyolcadikos diákok körében.
Az Oktatási Hivatal adatai szerint - a mentességgel vizsgázók eredményei nélkül - a dolgozatok több mint 90 százalékának feldolgozása alapján a nyolcadikosok az elérhető 100 pontból átlagosan 53,17 pontot szereztek. Ez az eredmény kis mértékben meghaladja a tavalyi átlagot.
Az előző évek adataiból jól látszik, hogy évről évre csökkent a központi írásbelit megíró diákok száma. Míg 2021-ben még több mint 51 ezer nyolcadikos ült be a feladatlapok fölé, addig 2025-ben eddig a legalacsonyabb létszámot mérték, mintegy 43 ezer fővel. Idén kisebb emelkedés történt: 44 043 tanuló írta meg a vizsgát.
A pontszámok ugyanakkor hosszabb távon alig változtak. A nyolcadikosok összesített átlaga évek óta stabilan 50 pont fölött alakul, de a 60 pontos szinttől továbbra is messze van. Összességében inkább tartós stagnálás rajzolódik ki, mintsem látványos javulás vagy romlás.
Középiskolai felvételi 2026: közel tízszeres volt a túljelentkezés több elitgimiben tavaly
A matematika eredményei viszonylag szűk tartományban mozognak. A legalacsonyabb átlag 2018-ban született, amikor matekból átlagosan 18,3 pontot írtak a nyolcadikosok. Azóta azonban kisebb megtorpanásokkal, de javuló tendencia rajzolódik ki. 2026-ban az elmúlt tíz év legjobb átlagát érték el a diákok a 22,93 ponttal. Eddig a legmagasabb eredmény 22,7 pont volt. Tehát tíz év alatt egyszer sem érte el az átlag a maximum megszerezhető pontszám felét se.
A magyar feladatlapok eredményei a matekhoz képest sokkal változékonyabbak. A 2021-es év jelentős visszaesést hozott, ekkor született a legalacsonyabb átlag (22,47 pont) az egész vizsgált időszakban. Ezt azonban javulás követte, és két éven át 30 pont fölött volt az átlag. Bár a tíz év alatt többször is a maximum megszerezhető pontszám több mint 50 százalékát elérték a diákok, átlagosan 34 pontot még nem tudtak írni.
Mindkét tantárgy és az összpontszám esetében is 2021 hozta a leggyengébb eredményeket. Az összpontszám átlaga ekkor volt a legalacsonyabb az egész vizsgált időszakban. A következő évben viszont már jelentős javulás látszott, ami azt mutatja, hogy nem tartós romlásról, hanem inkább egy egyszeri visszaesésről volt szó.
A teljes időszakban végig megfigyelhető, hogy magyarból magasabb átlagpontszám születik, mint matematikából. Ez nem új jelenség, ugyanakkor az is látszik, hogy míg a matematika kiegyensúlyozottabban teljesít, a magyar eredményei erősebben ingadoznak. Az összpontszám alakulását ezért elsősorban a magyar feladatlap teljesítménye húzza fel vagy fogja vissza.
A központi írásbeli nem a logikát és a valós tudást mérte - írta szerkesztőségünknek Pálnagy Szilárd, aki nyolcadikos felvételizőként petíciót is indított. Levelét teljes egészében közöljük.
Fontos, hogy a központi írásbeli feladatsorait gyakorló pedagógusok állítják össze. A vizsga azonban nem hagyományos tudásfelmérés: nemcsak a megtanult szabályokat kérik számon, hanem a középiskolához szükséges készségeket és kompetenciákat is, ezért a diákoknak gyakran új helyzetekben kell alkalmazniuk az ismereteiket.
Magyarból kilenc, összesen 40 pontot érő feladat méri a nyelvi, szövegértési és gondolkodási képességeket, ehhez jön hozzá egy 10 pontos fogalmazás. Az értékelésnél nemcsak a tartalom, hanem a szöveg felépítése, helyesírása és külalakja is számít, miközben a diákoknak szűk időkeretbe kell beleférniük.
Matematikából tíz feladatot kell megoldani számológép nélkül, és itt sem pusztán a tananyag visszaadásáról van szó: a sikerhez logikus gondolkodásra, kreativitásra és kitartó figyelemre is szükség van. Mivel a két vizsgarész között mindössze 15 perc szünet van, a felvételi végére sok tanuló érezhetően elfárad.
Mikor és miért érdemes változtatni az iskolák sorrendjén a középiskolai felvételin? Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
