Középiskolai felvételi: tavaly ennyi ponttól hívták be a nyolcadikosokat szóbelizni több budapesti gimnáziumban

Volt olyan középiskola, ahova 98 pont kellett, de akadt olyan is, ahol már 65 pont is elég volt ahhoz, hogy a nyolcadikost behívják a szóbelire.

A szóbeli felvételik idén március 2 és 19 között lesznek a legkomolyabb középiskolákban, amelyre általában egy bizonyos pontszám felett hívják csak be a nyolcadikosokat is. Hogy mennyi az annyi, attól is függ, hogy az adott intézményben hogyan számolják a pontokat.

A központi írásbeli felvételi vizsgán ugyanis - bár matekból és magyarból is maximum 50 pontot lehetett elérni - egyes iskolákban és tagozatokon előfordulhat például, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét, vagy esetleg valamelyik tantárgyból egyáltalán nem számít az elért eredmény.

A 2025-ös szóbeli behívási ponthatárok a következőképpen alakultak az alábbi budapesti gimnáziumokban a nyolcadikosoknál:

Ha valakinek nem sikerült annyira jól a központi írásbeli, annak sem kell elkeserednie, hiszen vannak olyan középiskolák, ahol nem kérik. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Ezekben a budapesti gimnáziumokban nem kérik a központi írásbelit

Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.