Volt olyan középiskola, ahova 98 pont kellett, de akadt olyan is, ahol már 65 pont is elég volt ahhoz, hogy a nyolcadikost behívják a szóbelire.
A szóbeli felvételik idén március 2 és 19 között lesznek a legkomolyabb középiskolákban, amelyre általában egy bizonyos pontszám felett hívják csak be a nyolcadikosokat is. Hogy mennyi az annyi, attól is függ, hogy az adott intézményben hogyan számolják a pontokat.
A központi írásbeli felvételi vizsgán ugyanis - bár matekból és magyarból is maximum 50 pontot lehetett elérni - egyes iskolákban és tagozatokon előfordulhat például, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét, vagy esetleg valamelyik tantárgyból egyáltalán nem számít az elért eredmény.
A 2025-ös szóbeli behívási ponthatárok a következőképpen alakultak az alábbi budapesti gimnáziumokban a nyolcadikosoknál:
Városmajori Gimnázium (Budapest) - biológia tagozat: 98 pont, matematika tagozat: 104 pont, magyar-történelem tagozat: 94 pont, német nyelvi előkészítő: 99 pont, spanyol nyelvi előkészítő: 101 pont
Jedlik Ányos Gimnázium - matematika tagozat: 76 pont, természettudományi tagozat: 72 pont, angol nyelvi tagozat: 72 pont, német nyelvi tagozat: 61 pont, digitális kultúra tagozat: 67 pont, élsportolói: 65 pont
Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium - magyar-francia két tanítási nyelvű tagozat: 107 pont, angol-német nyelvi előkészítős: 116 pont, köznevelési típusú sportiskola: 107 pont, angol-francia nyelvi előkészítős: 115 pont, olasz-angol nyelvi előkészítős: 115 pont
Szent István Gimnázium Budapest - 79 pont, mentességet 93 pont felett kapnak a diákok
Baár-Madas Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium - 190 pont
Óbudi Árpás Gimnázium - speciális angol tantervú csoport: 267 pont, német nemzetiségi csoport: 252 pont
Budapest XVII. Kerületi Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és Gimnázium - 80 pont
Móricz Zsigmond Gimnázium (Budapest) - 106 pont, 124-nél több pont esetében megajánlják a maximális szóbeli pontszámot
Xántus János Kéttannyelvű Gimnázium (Budapest) - hozott pontokkal és a központi írásbeli eredménnyel együtt 110 pont, csak az írásbeli esetén 65 pont
Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium - 124 pont
Lövey Klára Gimnázium (Budapest) - haladó német-középhaladó angol nyelvi előkészítő csoport: 95 pont, haladó angol-kezdő német nyelvi előkészítő csoport: 110 pont, emelt óraszámú, haladó angol csoport: 115 pont, történelem csoport: 105 pont, digitális kultúra (informatikatagozatos) csoport: 100 pont, média- és társadalomismeret csoport: 105 pont, természettudomány: biológia-kémia csoport: 115 pont, rajz és vizuális kultúra csoport: 95 pont, természettudomány: matematika-fizika csoport: 110 pont
Ha valakinek nem sikerült annyira jól a központi írásbeli, annak sem kell elkeserednie, hiszen vannak olyan középiskolák, ahol nem kérik. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
