Középiskolai felvételi: tavaly ennyi ponttól hívták be a nyolcadikosokat szóbelizni több budapesti gimnáziumban

Volt olyan középiskola, ahova 98 pont kellett, de akadt olyan is, ahol már 65 pont is elég volt ahhoz, hogy a nyolcadikost behívják a szóbelire.

A szóbeli felvételik idén március 2 és 19 között lesznek a legkomolyabb középiskolákban, amelyre általában egy bizonyos pontszám felett hívják csak be a nyolcadikosokat is. Hogy mennyi az annyi, attól is függ, hogy az adott intézményben hogyan számolják a pontokat.

A központi írásbeli felvételi vizsgán ugyanis - bár matekból és magyarból is maximum 50 pontot lehetett elérni - egyes iskolákban és tagozatokon előfordulhat például, hogy az egyik tantárgy pontszámát nagyobb súllyal veszik figyelembe, mint a másik tárgyét, vagy esetleg valamelyik tantárgyból egyáltalán nem számít az elért eredmény.

A 2025-ös szóbeli behívási ponthatárok a következőképpen alakultak az alábbi budapesti gimnáziumokban a nyolcadikosoknál:

Ha valakinek nem sikerült annyira jól a központi írásbeli, annak sem kell elkeserednie, hiszen vannak olyan középiskolák, ahol nem kérik. Ezzel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.

Ezekben a budapesti gimnáziumokban nem kérik a központi írásbelit

Már nincs sok idő, hamarosan le kell adni a jelentkezéseket a kiválasztott középiskolákba, így sok család most mérlegeli még a felvételi feltételeket. Összegyűjtöttük azokat a budapesti gimnáziumokat, ahol nem kérik a központi írásbelit. A listában egyetlen állami fenntartású intézmény sem szerepel.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.