10 fontos kérdés és a válasz a 2026-os középiskolai felvételiről

Miért annyira nehéz megírni a központi írásbelit? Mikor kell elkezdeni a felkészülést? Lehet-e módosítani az iskolák sorrendjén? Összegyűjtöttük a legfontosabb kérdéseket a 2026-os középiskolai felvételiről.

1. Hogyan számolják a pontokat a középiskolai felvételin?

A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen számolhatják a pontjaitokat:

  • vagy csak az általános iskolai jegyeket,
  • vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
  • vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.

Hogy melyik intézményben az egyes tanulmányi területeken melyik módszer szerint számolnak, azt a középiskolák felvételi tájékoztatója tartalmazza, amit október 20-ig tesznek közzé.

2. Meddig lehet jelentkezni a központi írásbelire?

December 1-ig tudtok erre a vizsgára jelentkezni abban az intézményben, ahol meg szeretnétek írni. Fontos, hogy a központi írásbeli vizsgára való jelentkezés nem váltja ki, és nem helyettesíti a középfokú iskolákba történő jelentkezést; annak a határideje 2026. február 19.

3. Miért olyan nehéz a központi írásbelit jól megírni?

Magyarból és matekból is 45-45 percetek van 10-10 feladatra, amire tárgyanként 50 pontot kaphattok. A példák ugyan a tananyagra épülnek, de nem az iskolában megszokott módon kérik tőletek számon, és emellett kompetenciákat is mérnek. Magyarból ráadásul az utolsó feladat mindig fogalmazás, ami sok pontot ér, de ha túl sokat foglalkoztok vele, akkor könnyen előfordulhat, hogy a többi példára nem jut elegendő időtök.

4. Mikor érdemes elkezdeni a tanulást a központi írásbelire?

Csak jövőre, 2026. január 24-én 10 órakor tartják a központi írásbelit, de csak akkor tudtok magas pontszámot írni, ha előtte gyakoroltok. Ha még nem kezdtétek el a felkészülést, akkor szeptembertől érdemes hetente legalább néhány órát erre szánnotok. Érdemes például a korábbi évek feladatlapjait kitöltenetek, amit itt találhattok.

5. Ki mehet el a pótalkalomra?

2026. február 3. 14 órakor lesz a központi írásbeli pótalkalma, melyen csak azok a diákok vehetnek részt, akik a januári időpontról fel nem róható okból hiányoztak, például betegek voltak.

6. Hány iskolát lehet megjelölni a középiskolai felvételin?

Itt nincsen semmilyen korlát, akár 10-15 középiskolát is beírhattok. Mindig azt a sulit tegyétek előre, ahova legjobban szeretnétek bekerülni.

7. Mi az ideiglenes felvételi jegyzék?

Az ideiglenes felvételi jegyzéket minden középiskolának 2026. március 20-ig nyilvánosságra kell hoznia. Erre a listára mindenki felkerül, aki jelentkezett az adott képzésre, sőt még azok is szerepelnek rajta, akik csak a hatodik vagy éppenséggel a nyolcadik helyen jelölték meg az intézményt.

8. Lehet módosítani az iskolák sorrendjén?

Ha közben meggondoltátok magatokat, és inkább a harmadiknak megjelölt középiskolába mennétek az első helyett, akkor ezt megtehetitek 2026. március 25–27-e között. Viszont ekkor már új sulit, és annak új tanulmányi területét nem tudtok megjelölni.

9. Mikor derül ki, hogy felvettek-e?

Jó, ha tudjátok, hogy a felvettek jegyzékét sok középiskola már azután kiteszi az oldalára (vagy esetleg értesíti) e-mailben, hogy az Oktatási Hivatal megküldi nekik az egyeztetett jegyzéket. Erre a 2026-os eljárásban április 29-ig kerül sor. A hivatalos értesítést a felvételről vagy az elutasításról pedig május 4-ig kapjátok meg.

10. Lehet-e olyan, hogy valakit sehova sem vesznek fel középiskolába?

Ne izguljatok, a tankötelezettség miatt egyetlen olyan diák sem maradhat iskola nélkül, aki még nem töltötte be a 16. életévét. Május 4-ig kaptok hivatalos értesítést arról, ha az egyik általatok megjelölt középiskolába sem sikerült bekerülnötök.

Ekkor dönthettek amellett, hogy fellebbeztek a döntés ellen, vagy pedig az ezután induló rendkívüli felvételi eljárás során válogathattok azokból a középiskolákból, ahol a férőhelyeknek csak kevesebb mint 90 százalékát töltötték fel.

 

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.