Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban

A Belügyminisztérium szerint "sok pozitív visszajelzést kaptak a tanárok", de az Eduline tud olyan pedagógusról, akit feltehetően bosszúból úgy lepontozott néhány szülő, hogy elmondása szerint "napokig nem tudott aludni."

„Túl vagyunk egy pilot éven, kipróbáltuk” – olvasható az egyik dián, amit a Belügyminisztérium a szakmai tanévnyitó konferencián mutatott be a pedagógusok teljesítményértékeléséről. Ugyanis a 2024/2025-ös tanév volt az első, ahol a pedagógusok munkáját értékelték. Ebbe pedig az igazgató döntésétől függően beszámolhatták a szülőktől, diákoktól érkezett visszajelzéseket is.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy még májusban kaptak egy olyan üzenetet a KRÉTA-ban az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál a diákok, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék a pedagógusok munkáját meghatározott szempontok alapján.

 

Lakos Gábor

A szülőknek kiküldött szempontok között szerepelt többek között:

  • „A pedagógus időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a programokról, tudnivalókról.”
  • „Értékelése, visszajelzései rendszeresek, a szülők számára is követhetőek.”
  • „Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti.”
  • „Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.”
  • „Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.”

A diákok pedig a következő pontok alapján osztályozhatták az őket tanító tanárokat:

  • „A diákokkal megértő, jó szándékú, emberséges.”
  • „Az osztályban felmerülő konfliktusokat jól kezeli.”
  • „Az órákat pontosan kezdjük és fejezzük be.”
  • „Ha van az osztályban valaki, aki lemaradt és nem érti a tananyagot, akkor segít neki felzárkózni.”
  • „Viselkedése kiszámítható, nem a pillanatnyi hangulattól függ.”
  • „Rendszeresen használja a digitális eszközöket és tartalmakat.”

Ez utóbbi különösen érdekes amiatt, hogy a 2024/2025-ös tanévtől jóval körülményesebb bármilyen digitális, interaktív megoldást alkalmazni a tanórán, mert a jogszabály szerint a diákok csak akkor vehetik elő a laptopjukat, okostelefonjukat, ha arra külön a pedagógus engedélyt ad.

Rengetegen töltötték ki a kérdőívet

A kérdőív kitöltése nem volt kötelező. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eredményt az igazgató döntésétől függően számították be a teljesítményértékelésbe.

A BM prezentációjából kiderült, hogy 57 794 db tanulói kérdőív, és 112 765 db szülői visszajelzés érkezett vissza a tanárok munkájával kapcsolatban.

  • az általános iskolában a szülői vélemények átlaga: 4,54;
  • a középiskolákban a tanulók válaszainak átlaga: 4,12;
  • az óvodákban a szülői vélemények átlaga: 4,82.

A BM szerint ezek a kérdőívek „az igazgatónak a pedagógus munkájáról alkotott teljes képét pontosítják.”

Nem csak négyes-ötöst kaptak a tanárok

Sok pozitív visszajelzést kaptak a pedagógusok. Szorgalmazzuk a kitöltését!

- emelték ki a prezentációban

A valóság azonban nem feltétlen volt ennyire pozitív. Az Eduline tud olyan tanítóról, aki egy-egy gyengébben teljesítő diák szülője úgy "lehúzott a tanév végén", hogy elmondása szerint utána napokig nem tudott aludni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig korábban azt nyilatkozta, hogy a szakszervezethez több olyan jelzés is érkezett, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem (például rossz jegyek) miatt szándékosan negatív értékeléseket adtak a tanáraiknak.

Egy fővárosi iskolaigazgató szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott.

A pedagógusok teljesítményértékelésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.