Megvan, hányast kaptak a pedagógusok a szülőktől és a diákoktól a KRÉTA-ban

A Belügyminisztérium szerint "sok pozitív visszajelzést kaptak a tanárok", de az Eduline tud olyan pedagógusról, akit feltehetően bosszúból úgy lepontozott néhány szülő, hogy elmondása szerint "napokig nem tudott aludni."

„Túl vagyunk egy pilot éven, kipróbáltuk” – olvasható az egyik dián, amit a Belügyminisztérium a szakmai tanévnyitó konferencián mutatott be a pedagógusok teljesítményértékeléséről. Ugyanis a 2024/2025-ös tanév volt az első, ahol a pedagógusok munkáját értékelték. Ebbe pedig az igazgató döntésétől függően beszámolhatták a szülőktől, diákoktól érkezett visszajelzéseket is.

Az Eduline-on is részletesen beszámoltunk arról, hogy még májusban kaptak egy olyan üzenetet a KRÉTA-ban az általános iskolások, alapfokú művészeti iskolások esetében a szülők, míg a gimnáziumba, szakgimnáziumba és szakiskolába járó 9-13. osztályosoknál a diákok, hogy egy egytől ötig terjedő skálán értékeljék a pedagógusok munkáját meghatározott szempontok alapján.

 

Lakos Gábor

A szülőknek kiküldött szempontok között szerepelt többek között:

  • „A pedagógus időben tájékoztatja a szülőket és a tanulókat a programokról, tudnivalókról.”
  • „Értékelése, visszajelzései rendszeresek, a szülők számára is követhetőek.”
  • „Gyermekem otthoni tanulását tanácsaival segíti.”
  • „Felismeri a tanuló problémáit, tanulási nehézségeit és képes segítséget nyújtani.”
  • „Szülői kérdésre időben és pontosan reagál.”

A diákok pedig a következő pontok alapján osztályozhatták az őket tanító tanárokat:

  • „A diákokkal megértő, jó szándékú, emberséges.”
  • „Az osztályban felmerülő konfliktusokat jól kezeli.”
  • „Az órákat pontosan kezdjük és fejezzük be.”
  • „Ha van az osztályban valaki, aki lemaradt és nem érti a tananyagot, akkor segít neki felzárkózni.”
  • „Viselkedése kiszámítható, nem a pillanatnyi hangulattól függ.”
  • „Rendszeresen használja a digitális eszközöket és tartalmakat.”

Ez utóbbi különösen érdekes amiatt, hogy a 2024/2025-ös tanévtől jóval körülményesebb bármilyen digitális, interaktív megoldást alkalmazni a tanórán, mert a jogszabály szerint a diákok csak akkor vehetik elő a laptopjukat, okostelefonjukat, ha arra külön a pedagógus engedélyt ad.

Rengetegen töltötték ki a kérdőívet

A kérdőív kitöltése nem volt kötelező. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az eredményt az igazgató döntésétől függően számították be a teljesítményértékelésbe.

A BM prezentációjából kiderült, hogy 57 794 db tanulói kérdőív, és 112 765 db szülői visszajelzés érkezett vissza a tanárok munkájával kapcsolatban.

  • az általános iskolában a szülői vélemények átlaga: 4,54;
  • a középiskolákban a tanulók válaszainak átlaga: 4,12;
  • az óvodákban a szülői vélemények átlaga: 4,82.

A BM szerint ezek a kérdőívek „az igazgatónak a pedagógus munkájáról alkotott teljes képét pontosítják.”

Nem csak négyes-ötöst kaptak a tanárok

Sok pozitív visszajelzést kaptak a pedagógusok. Szorgalmazzuk a kitöltését!

- emelték ki a prezentációban

A valóság azonban nem feltétlen volt ennyire pozitív. Az Eduline tud olyan tanítóról, aki egy-egy gyengébben teljesítő diák szülője úgy "lehúzott a tanév végén", hogy elmondása szerint utána napokig nem tudott aludni.

Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője pedig korábban azt nyilatkozta, hogy a szakszervezethez több olyan jelzés is érkezett, ahol egyes diákok vélhetően személyes sérelem (például rossz jegyek) miatt szándékosan negatív értékeléseket adtak a tanáraiknak.

Egy fővárosi iskolaigazgató szerint náluk is előfordult, hogy egy tanár indokolatlanul gyenge visszajelzéseket kapott.

A pedagógusok teljesítményértékelésével részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.