A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök az oktatás finanszírozásáról is szólt, célként jelölve meg, hogy Magyarország „humánerőforrás-fölénybe” kerüljön a nemzetközi versenyben. Ezt a fölényt ugyan nem definiálta pontosan, csupán annyit mondott, hogy „ezt Klebelsberg Kunóék még kultúrfölénynek nevezték”.
Orbán állítása szerint „ma Európában a nemzeti össztermék arányában Magyarország költi a legtöbbet az oktatásra, de a felsőoktatásra biztosan”. Emellett hangsúlyozta: „három magyar egyetem a világ első két százalékában, és kilenc magyar egyetem a világ első öt százalékában van”.
A hvg360 cikke szerint a valóságban
az OECD és a Eurostat adatai más képet mutatnak. A Munkaerőpiaci Tükör című kiadvány szerint Magyarország 2012 és 2021 között GDP-arányosan végig a sereghajtók között volt az oktatásra fordított kiadások terén. 2021-ben például a GDP 3,4 százalékát fordította oktatási intézményekre, amivel csak Románia, Bulgária, Litvánia és Írország teljesített rosszabbul.
2023-ra valóban történt némi elmozdulás: a Eurostat adatai szerint Magyarország (Horvátországgal együtt) a GDP 5,3 százalékát fordította az oktatás teljes spektrumára, amivel a 10. helyet szerezte meg az uniós rangsorban. Ugyanakkor olyan országok, mint Svédország (7,2%), Izland (6,7%) vagy Finnország (6,3%) messze megelőzik Magyarországot.
A felsőoktatás finanszírozása terén azonban valóban Magyarország vezet, a GDP 2,1 százalékával. Ez meghaladja Finnország (1,7%) és Dánia (1,4%) ráfordításait is. Ennek oka a modellváltásként hivatkozott egyetemi alapítványosítás, melyet Polónyi István oktatáskutató „álprivatizációként” jellemez.
A KSH statisztikái még sötétebb képet mutatnak: 2023-ban az állami oktatási intézményekre fordított kiadás mindössze a GDP 2,7 százaléka volt, szemben a 2003-as 5,7 százalékkal. A különbséget a KSH és a Eurostat között az okozza, hogy a KSH nem számolja bele az alapítványi és egyházi intézményeknek juttatott összegeket, míg a Eurostat igen.
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
