A felsőoktatásra valóban több jut, de a közoktatásban már nem ennyire jó a helyzet.
Tusványosi beszédében Orbán Viktor miniszterelnök az oktatás finanszírozásáról is szólt, célként jelölve meg, hogy Magyarország „humánerőforrás-fölénybe” kerüljön a nemzetközi versenyben. Ezt a fölényt ugyan nem definiálta pontosan, csupán annyit mondott, hogy „ezt Klebelsberg Kunóék még kultúrfölénynek nevezték”.
A hvg360 cikke szerint a valóságban az OECD és a Eurostat adatai más képet mutatnak. A Munkaerőpiaci Tükör című kiadvány szerint Magyarország 2012 és 2021 között GDP-arányosan végig a sereghajtók között volt az oktatásra fordított kiadások terén. 2021-ben például a GDP 3,4 százalékát fordította oktatási intézményekre, amivel csak Románia, Bulgária, Litvánia és Írország teljesített rosszabbul. 2023-ra valóban történt némi elmozdulás: a Eurostat adatai szerint Magyarország (Horvátországgal együtt) a GDP 5,3 százalékát fordította az oktatás teljes spektrumára, amivel a 10. helyet szerezte meg az uniós rangsorban. Ugyanakkor olyan országok, mint Svédország (7,2%), Izland (6,7%) vagy Finnország (6,3%) messze megelőzik Magyarországot.A felsőoktatás finanszírozása terén azonban valóban Magyarország vezet, a GDP 2,1 százalékával. Ez meghaladja Finnország (1,7%) és Dánia (1,4%) ráfordításait is. Ennek oka a modellváltásként hivatkozott egyetemi alapítványosítás, melyet Polónyi István oktatáskutató „álprivatizációként” jellemez.A KSH statisztikái még sötétebb képet mutatnak: 2023-ban az állami oktatási intézményekre fordított kiadás mindössze a GDP 2,7 százaléka volt, szemben a 2003-as 5,7 százalékkal. A különbséget a KSH és a Eurostat között az okozza, hogy a KSH nem számolja bele az alapítványi és egyházi intézményeknek juttatott összegeket, míg a Eurostat igen.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
