A változtatásokkal átláthatóbbá szeretnék tenni a pedagógus-továbbképzés rendszerét.
Idén január elsejével lépett hatályba az a kormányrendelet, amely átírja – jelen esetben átláthatóbbá teszi – a 28 éve működő pedagógus-továbbképzés rendszerét. Az Oktatási Hivatal oldalán tegnap közzétett közlemény szerint az „eddigi hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusokat az alábbi öt éves, tartalmában megújult továbbképzésekben való részvételi kötelezettség, illetve lehetőség váltja fel”:
„Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak.” – olvasható a közleményben. A továbbképzési kötelezettség alól pedig mentességet kapnak azok, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az 55. életévüket.
A továbbképzési rendszer tartalmát a Nemzeti Alaptantervre, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára és az érettségi vizsgakövetelményekre építik. A tartalom kiegészülhet azoknak, akik egyházi, felekezeti nevelés-oktatásban vesznek részt. A hittantanárok és a hitoktatók tehát egyházak által szervezett hitéleti képzéseken is részt kell venniük.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
A kötelező és választható továbbképzéseket a köznevelési intézmények igazgatói jelölhetik majd ki, a pedagógusaik számára, a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) a következő tanévre. Azok közül a továbbképzési programok közül válogathatnak majd, amiket március 31-ig vesznek nyilvántartásba. Illetve a továbbiakban csak most nyilvántartásba vett képzések kreditjeit fogják beszámítani.
A programokkal kapcsolatban, a következőt fogalmazták meg a közleményben:
„A képzési kínálatban olyan programok kapnak helyet, amelyek garantálják a képzésbe bekapcsolódó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, a jelen és a jövő sokrétű elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodó képesség pozitív irányú elmozdulását, valamint a szaktantárgyi ismeretek megállíthatatlan bővülésével való együtt-fejlődést.”
A tantárgyi tartalmi ismeretek megújítására hivatott képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja lebonyolítani. Az egyetemen egyébként nemrég hoztak létre tanárképzést, amivel kapcsolatban kiderült, hogy az oda felvett pedagógus hallgatóknak nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe a képzésük.
Miért nem számít bele a tizenkét állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul?
A pedagógusok egyéb kompetenciáit támogató képzéseket pedig az Oktatási Hivatal szervezi majd.
„A tartalmi megújító pedagógus továbbképzéseket kizárólag ingyenesen biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható továbbképzésekhez jórészt térítésmenetesen, esetenként azonban – választásuk alapján – önköltségesen jutnak hozzá a pedagógusok.” – áll a közleményben.
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
