A Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezi a pedagógusok továbbképzéseit

A változtatásokkal átláthatóbbá szeretnék tenni a pedagógus-továbbképzés rendszerét.

  • Rodler Lili

Idén január elsejével lépett hatályba az a kormányrendelet, amely átírja – jelen esetben átláthatóbbá teszi – a 28 éve működő pedagógus-továbbképzés rendszerét. Az Oktatási Hivatal oldalán tegnap közzétett közlemény szerint az „eddigi hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusokat az alábbi öt éves, tartalmában megújult továbbképzésekben való részvételi kötelezettség, illetve lehetőség váltja fel”:

  • Tartalmi megújító képzés: szaktantárgyi, tartalmi ismereteket közvetít, a továbbképzési ciklusban legalább 60 kreditet kell teljesíteni.
  • Pedagógus által választható továbbképzés: a pedagógus nevelő, oktató munkájához szükséges ismereteknek és készségeknek bővítésére, fejlesztésére szolgál, az öt éves továbbképzési ciklusában legfeljebb 60 kredit számítható be.
  • Gyakornoki fokozatba sorolt pedagógus: az előzőek helyett a gyakornoki ideje alatt egy alkalommal, 15 kreditet biztosító gyakornoki képzésen kell részt vennie, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosít.

„Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak.” – olvasható a közleményben. A továbbképzési kötelezettség alól pedig mentességet kapnak azok, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az 55. életévüket.

A továbbképzési rendszer tartalmát a Nemzeti Alaptantervre, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára és az érettségi vizsgakövetelményekre építik. A tartalom kiegészülhet azoknak, akik egyházi, felekezeti nevelés-oktatásban vesznek részt. A hittantanárok és a hitoktatók tehát egyházak által szervezett hitéleti képzéseken is részt kell venniük.

Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

A kötelező és választható továbbképzéseket a köznevelési intézmények igazgatói jelölhetik majd ki, a pedagógusaik számára, a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) a következő tanévre. Azok közül a továbbképzési programok közül válogathatnak majd, amiket március 31-ig vesznek nyilvántartásba. Illetve a továbbiakban csak most nyilvántartásba vett képzések kreditjeit fogják beszámítani.

A programokkal kapcsolatban, a következőt fogalmazták meg a közleményben:

„A képzési kínálatban olyan programok kapnak helyet, amelyek garantálják a képzésbe bekapcsolódó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, a jelen és a jövő sokrétű elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodó képesség pozitív irányú elmozdulását, valamint a szaktantárgyi ismeretek megállíthatatlan bővülésével való együtt-fejlődést.”

A tantárgyi tartalmi ismeretek megújítására hivatott képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja lebonyolítani. Az egyetemen egyébként nemrég hoztak létre tanárképzést, amivel kapcsolatban kiderült, hogy az oda felvett pedagógus hallgatóknak nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe a képzésük.

Miért nem számít bele a tizenkét állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul?

A pedagógusok egyéb kompetenciáit támogató képzéseket pedig az Oktatási Hivatal szervezi majd.

„A tartalmi megújító pedagógus továbbképzéseket kizárólag ingyenesen biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható továbbképzésekhez jórészt térítésmenetesen, esetenként azonban – választásuk alapján – önköltségesen jutnak hozzá a pedagógusok.” – áll a közleményben.

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.