A változtatásokkal átláthatóbbá szeretnék tenni a pedagógus-továbbképzés rendszerét.
Idén január elsejével lépett hatályba az a kormányrendelet, amely átírja – jelen esetben átláthatóbbá teszi – a 28 éve működő pedagógus-továbbképzés rendszerét. Az Oktatási Hivatal oldalán tegnap közzétett közlemény szerint az „eddigi hétéves, százhúsz órás továbbképzési ciklusokat az alábbi öt éves, tartalmában megújult továbbképzésekben való részvételi kötelezettség, illetve lehetőség váltja fel”:
„Az új előírás szerint legalább 15 kreditegységenként, mindösszesen 120 kreditet elérő továbbképzésen kell részt venniük a pedagógusoknak.” – olvasható a közleményben. A továbbképzési kötelezettség alól pedig mentességet kapnak azok, akik a tanév kezdete előtt töltötték be az 55. életévüket.
A továbbképzési rendszer tartalmát a Nemzeti Alaptantervre, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára és az érettségi vizsgakövetelményekre építik. A tartalom kiegészülhet azoknak, akik egyházi, felekezeti nevelés-oktatásban vesznek részt. A hittantanárok és a hitoktatók tehát egyházak által szervezett hitéleti képzéseken is részt kell venniük.
Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból
A kötelező és választható továbbképzéseket a köznevelési intézmények igazgatói jelölhetik majd ki, a pedagógusaik számára, a Pedagógus-továbbképzési Információs Rendszerben (PIR) a következő tanévre. Azok közül a továbbképzési programok közül válogathatnak majd, amiket március 31-ig vesznek nyilvántartásba. Illetve a továbbiakban csak most nyilvántartásba vett képzések kreditjeit fogják beszámítani.
A programokkal kapcsolatban, a következőt fogalmazták meg a közleményben:
„A képzési kínálatban olyan programok kapnak helyet, amelyek garantálják a képzésbe bekapcsolódó pedagógusok módszertani kultúrájának fejlődését, a jelen és a jövő sokrétű elvárásrendszeréhez történő alkalmazkodó képesség pozitív irányú elmozdulását, valamint a szaktantárgyi ismeretek megállíthatatlan bővülésével való együtt-fejlődést.”
A tantárgyi tartalmi ismeretek megújítására hivatott képzést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fogja lebonyolítani. Az egyetemen egyébként nemrég hoztak létre tanárképzést, amivel kapcsolatban kiderült, hogy az oda felvett pedagógus hallgatóknak nem számít bele a tizenkét ingyenes állami félévbe a képzésük.
Miért nem számít bele a tizenkét állami félévbe, ha valaki az NKE tanárképzésén tanul?
A pedagógusok egyéb kompetenciáit támogató képzéseket pedig az Oktatási Hivatal szervezi majd.
„A tartalmi megújító pedagógus továbbképzéseket kizárólag ingyenesen biztosítja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a választható továbbképzésekhez jórészt térítésmenetesen, esetenként azonban – választásuk alapján – önköltségesen jutnak hozzá a pedagógusok.” – áll a közleményben.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
