Megtörtént az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak hivatalos beiktatása – derül ki Lannert Judit, a tárca vezetőjének közösségi oldalán közzétett bejegyzéséből.
A miniszter posztjában kiemelte, hogy a hivatalos beiktatás ugyan most történt meg, de a közös munka már hetek óta zajlik az új vezetőkkel.
Az államtitkárok többségét az elmúlt hetekben mutatta be a nyilvánosságnak Lannert Judit. A közoktatásért felelős Kókayné Lányi Marietta közel négy évtizedes pedagógiai tapasztalattal rendelkezik, és a Gyermekek Háza alternatív iskola pedagógiai szemléletének egyik meghatározó alakja. Kinevezésekor azt hangsúlyozta, hogy egy méltányosabb, minden tanuló számára egyenlő hozzáférést biztosító közoktatásért szeretne dolgozni.
A felsőoktatásért felelős államtitkár, Katz Sándor nemzetközileg ismert elméleti részecskefizikus, az ELTE korábbi intézetigazgatója és az MTA rendes tagja. Kinevezésekor arról beszélt, hogy autonóm és nemzetközileg nyitott felsőoktatást szeretne építeni, amely szorosabban kapcsolódik az európai tudományos és oktatási térhez.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár, Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus, aki több mint húsz éve foglalkozik a kora gyermekkori intervenció és gyermekfejlesztés kérdéseivel. Korábban a Gyermekút Módszertani Központ igazgatójaként dolgozott, kutatásainak középpontjában pedig a korai fejlesztés és a gyermekeket támogató ellátórendszerek álltak.
Naderi Zsuzsanna, a szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén. A közgazdász végzettségű szakember szerint a jövő szakképzésének egyszerre kell szolgálnia a fiatalok boldogulását és a gazdaság igényeit, miközben nagyobb hangsúlyt kap az egész életen át tartó tanulás és az adatalapú döntéshozatal.
Kapronczai Balázs parlamenti államtitkár korábban az Országgyűlés Oktatási Bizottságának tagja volt. Lannert Judit szerint művészetoktatási intézményvezetőként jól ismeri a közoktatás és a vidéki közösségek mindennapjait, munkájában pedig az esélyteremtés és a hátrányos helyzetű gyermekek támogatása kap kiemelt szerepet.
Benedek Bulcsú Balázs tölti be az OGYM közigazgatási államtitkári posztját. Lannert Judit bemutatása szerint több mint húszéves közigazgatási és kodifikációs tapasztalattal rendelkezik, és feladata elsősorban annak biztosítása lesz, hogy a minisztérium szakmai céljai mögött gyorsan és átláthatóan működő szervezet álljon. A miniszter szerint meghatározó szerepe lehet az oktatási reformok végrehajtásához szükséges minisztériumi háttér megteremtésében.
Lannert Judit bejegyzésében sok sikert kívánt az államtitkároknak, és hangsúlyozta, hogy az elmúlt hetekben már megkezdődött az együttműködés a minisztérium új vezetői csapatával.
Miközben egyre több sajátos nevelési igényű gyerek jelenik meg a többségi oktatásban, sok iskola még mindig nehezen találja a helyét az inklúzióban. Lányi Marietta szerint azonban nem külön intézményekre, hanem olyan pedagógiai szemléletre lenne szükség, amely minden gyereket egyéni szükségletei alapján támogat.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
