Mintegy 16 ezer pedagógus hiányozhat az oktatásból

Egyre többen jelentkeznek pedagógusképzésre, de az osztatlan tanári szakok továbbra sem népszerűek.

A pedagógusképzésbe jelentkezők száma ugyan növekedett az előző évhez képest, azonban az osztatlan tanárképzésre első helyen jelentkezők száma továbbra is alacsony - írja a Népszava.

Az Oktatási Hivatal adatai szerint az idei általános felvételi eljárásban mindössze 2226 fő választotta első helyen az öt- vagy hatéves tanárképzést. Ez a szám nem elegendő a közeljövőben nyugdíjba vonuló pedagógusok pótlására sem.

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Totyik Tamás a Népszavának úgy fogalmazott, hogy ez az adat aggasztó, mivel a jelentkezők közül nem mindenkit vesznek fel, és a képzés során is jelentős a lemorzsolódás. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője, Nagy Erzsébet hozzátette, hogy a jelentkezők száma csupán töredéke a jelenlegi tanárhiánynak, amelyet 16 ezer főre becsülnek.

Arról nem beszélve, hogy különösen alacsony a természettudományos tanári szakokra jelentkezők száma. Például az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a biológiatanári szakra 45-en, a fizikatanári szakra 24-en, míg a kémiatanári szakra mindössze 13-an jelentkeztek első helyen.

Nagy Erzsébet szerint a tanári pálya vonzóbbá tételéhez nem elegendő a béremelés. A fiatalok tisztában vannak azzal, hogy egy pedagógusnak központi utasításoknak kell megfelelni, és azt meghatározzák nekik, milyen tankönyvekből, milyen tantervek alapján szabad tanítaniuk.

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.