Kezdődik a keresztféléves felvételi: itt van minden, amit tudni érdemes róla
Elindult a keresztféléves felvételi, már jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Keresztféléves képzésen gondolkodtok vagy végzősök vagytok és majd csak tavasszal jelentkeznétek egyetemre? Összegyűjtöttünk mindent, amit a 2025-ös felvételi pontszámításról tudnotok kell.
Az egyetemi felvételin 2025-ben is 500 pontos rendszerben számolják majd ki a pontjaitokat. Vagyis:
Fontos, hogy 2025-ben is lehet duplázni az érettségi pontokat, ha a középiskolai eredményeitek egy kicsit gyengébben sikerültek. Ha pedig technikumban vagytok végzősök, és a szakmai vizsgátok legalább négyes lesz és szakirányban tanulnátok tovább, akkor lehetőségetek van arra, hogy ennek a négyszeresét vegyék figyelembe.
Továbbra is a felvételi eljárás során mindig a számotokra legkedvezőbb módon fogják számolni a pontjaitokat. Arra is készüljetek, hogy mivel az egyetemek több mindenben saját hatáskörben döntenek, ezért ha például 3 különböző helyre jelentkeztek, akkor 3 különböző pontotok lesz. Ha szeretnétek kiszámolni a pontjaitokat, akkor segítségetekre lesz az Eduline pontszámító kalkulátora, amit ezen a linken érhettek el.
Középiskolai eredmények számítása 2025 – 200 pont
A középiskolai eredmények számításánál az utolsó kettő év végi eredményeteket nézik az alábbi tárgyakból:
Az ötödik tárgy egyetemenként, sőt karonként és szakonként is változhat, ezért ezt mindig érdemes megnézni a felvételi tájékoztatóban.
A középiskolai eredmények számításánál veszik figyelembe az érettségi eredményetek átlagát is függetlenül attól, hogy emelt vagy éppenséggel középszinten vizsgáztatok. Az átlag kiszámításánál ugyanannyit ér például egy 78 százalékos középszintű töri érettségi, mint egy 78 százalékos emelt szintű.
| Itt kiszámolhatjátok a pontjaitokat |
Ha szívesen kalkulálnátok a pontjaitokkal, próbáljátok ki az Eduline pontszámító kalkulátorát. Számolgatnátok? Itt megnézhetitek, milyen adatokat kell megadnotok, melyik pontszámítással jártok jobban, és hogyan működik a kalkulátor. A 2024-as felvételi összes ponthatárát itt tudjátok megnézni. |
Érettségi eredmények számítása 2025 – 200 pont
A 2025-ben is az egyetemek maguk dönthetik el, hogy melyik két tárgy, aminek az eredményét figyelembe veszik, és azt is előírhatják, hogy az adott tárgyból a felvételhez milyen szintű érettségit kérnek. Ráadásul meghatározhatják azt is, milyen tantárgyat fogadnak el ötödiknek.
Annyi azonban biztos, hogy itt már számítani fog, hogy emelt vagy középszinten vizsgáztok. Például egy 87 százalékos középszintű magyarérettségiért a diák csak 58 pontot kap, míg ha ugyanennyit teljesít az emelt szintű érettségin, akkor 87-et.
Intézményi pontok számítása 2025 – 100 pont
Az egyetemek maguk dönthetik el azt is, hogy mire mennyi pluszpontot adnak. Többletpontot kaphattok például:
Ezeken kívül az egyetemek pluszpontokkal jutalmazhatják többek között a munkatapasztalatot és a kompetenciatesztek eredményeit, de a katolikus hittant, a helyi középiskolai érettségit vagy az MCC-s képzéseket is. Erről bővebb információt mindig az adott szak felvételi tájékoztatójában találtok.
A keresztféléves felvételivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Elindult a keresztféléves felvételi, már jelentkezhettek a februárban induló felsőoktatási képzésekre. Ennek kapcsán összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.