Február 15-ig lehetett egyetemi képzésekre jelentkezni. Bár a vizsgázók száma drasztikusan visszaesett, januárban tovább drágultak a nyelvvizsga árai. Egyre több a sajátos nevelési igényű gyerek a magyar oktatásban, és a középiskolák alig akarják felvenni őket. Ezek voltak a hét legfontosabb eseményei
"Menjen dolgozni!" - válaszolják sokan, amikor egy egyetemista pénzügyi nehézségekre panaszkodik. Egy friss kutatás szerint azonban a magyar egyetemisták többsége állandó jelleggel vállal valamilyen munkát, legyen szó arról, hogy a tanulmányai mellett teljes állásban dolgozik, vagy az órái között diákmunkát vállal. A helyzetükön ráadásul az ösztöndíjak sem segíthetnek, hiszen egy technikumban tanuló középiskolás is magasabb tanulmányi ösztöndíjakra számíthat, mint egy színötös mérnök-, bölcsész- vagy orvostanhallgató.
A 2022 tavaszán végzett kutatás szerint a magyar egyetemisták nagyjából fele küzd pénzügyi nehézségekkel; 25 százalékuk "közepes", 23 százalékuk viszont súlyos anyagi gondokról számolt be. A legrosszabb helyzetben a felsőoktatási szakképzésben tanulók vannak, akiknek 28 százaléka vallott komoly anyagi problémákról, míg az alap- és mesterképzéseken tanulóknak átlagosan 23-24 százaléka küzd anyagi nehézségekkel.
2005 óta csaknem megtízszereződött Magyarországon az autizmussal diagnosztizált tanulók száma, mégis csak kevés középiskola fogadja őket. Ezzel a nehéz helyzettel szembesült a kilencedik osztályba készülő Eszter is, aki idén felvételizik a középiskolába, autistaként azonban több mint harminc helyi iskola közül hivatalosan mindössze két iskolába jelentkezhet.
Néhány nap alatt lett a kegyelmezési botrány egyik legérdekesebb szereplője Varga Judit exférje, Magyar Péter, aki egyébként 2022-ben nem sokkal azt követően mondott le a Diákhitel Központ éléről, hogy kiderült, a felnőtt-és szakképzésben igénybe vehető szabad felhasználású diákhitelekkel tömegesen éltek vissza. A nem mindennapi lehetőségre sajtóértesülések szerint a maffia csapott le.
Felvételi 2024: mi jön a jelentkezési határidő után?
Február 15-én éjfélig lehetett jelentkezni az egyetemek alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.
Családi pótlék érettségi után: mikor és kinek járhat?
A családi pótlék alapesetben egészen addig jár, amíg a diák közoktatási intézményben tanul. Mi történik azonban akkor, ha érettségi után a gyerekek egyetemre mennek? Összegyűjtöttük az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
Bár még nem tudni a pontos számokat, mivel az Oktatási Hivatal lapunknak küldött tájékoztatása szerint a 2023-ban nyitott nyelvvizsga-anyakönyvek lezárása még folyamatban van, a jelenleg elérhető adatok szerint 2023-ban jóval kevesebben nyelvvizsgáztak, mint az elmúlt közel 10 évben.
Mileva Marić: az elfelejtett tudós, aki még Einsteinnél is jobb volt fizikából
Ki emlékszik ma Mileva Marićra, a zseniális szerb tudósra, aki férjével együtt megalkotta a modern fizika világképét? Szinte senki, aminek elsősorban az az oka, hogy minden tudományos eredményét, publikációját és találmányát a férje, Einstein nevén nyújtották be. Új sorozatunkban híres tudósok kevésbé ismert feleségeit mutatjuk be, akiknek nemcsak az volt a dolguk, hogy esténként meleg vacsorát tegyenek az asztalra, hanem a tudományos életben is bizonyítottak.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
