A családi pótlék alapesetben egészen addig jár, amíg a diák közoktatási intézményben tanul. Mi történik azonban akkor, ha érettségi után a gyerekek egyetemre mennek? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Február 15-e a felsőoktatási felvételi jelentkezésének határideje. Azok, akik ősztől egyetemen vagy főiskolán szeretnének továbbtanulni, ma még leadhatják a jelentkezésüket.
A középiskolai tanulmányok befejezése azonban nemcsak a diákok, hanem a szülők életében is sok változást hoz. Számos család csak ilyenkor szembesül azzal a ténnyel, hogy a leérettségizett gyerek után már kapnak családi pótlékot.
Meddig jár a családi pótlék?
A Magyar Államkincstár oldalán található leírás szerint a családi pótlék két részből tevődik össze: a nevelési ellátásból és az iskoláztatási támogatásból. Míg az előbbi a gyerek születésétől a tankötelezetté válásáig jár, addig az utóbbit a tankötelezettség időtartama alatt igényelheti a szülő.
Iskolás gyerek esetében a családi pótlék alapvetően egészen a tankötelezettség végéig (16 éves korig) jár. Ezt követően a támogatást tovább is folyósíthatják addig, amíg a gyerek köznevelési intézményben vagy szakképző intézményben tanul. Ebben az esetben a családi pótlékot annak a tanévnek az utolsó napjáig kapja a szülő, amelyben a diák a 20. életévét, sajátos nevelési igényű gyerek esetén a 23. életévét betölti.
2024-ben a családi pótlék összege a következő:
A felsőoktatási intézményben továbbtanuló diákok után már nem jár családi pótlék. Az érettségit követően júliustól a Magyar Államkincstár már nem folyósítja a pótlékot, amivel együtt az adókedvezmény is megszűnik.
Mire kell figyelni?
A családi pótlék utalása a tanulmányok befejezése után azonban nem törlődik automatikusan, ezért a jogosultság megszűnését a vármegyei vagy a fővárosi kormányhivatal családtámogatási osztályán, illetve az ország bármelyik kormányablakánál be lehet jelenteni.
Magasabb családi pótlék a kisebb gyerek után
A felsőoktatásban tanuló viszont továbbra is eltartottnak minősül, és abban az esetben, ha van a családban kisebb testvér - aki után még jár családi pótlék - a szülő kérvényezheti a magasabb összegű családi pótlékot.
Ezt az összeget csak a tanév megkezdése után, szeptember végéig lehet igényelni, legfeljebb két hónapra visszamenőleg. Ehhez az egyetemista hallgatói jogviszonyának igazolására is szükség lesz.
Egy kétgyermekes család esetében például, ha az idősebb gyerek már felsőoktatásban tanul, akkor nem az egy gyerek után járó 12 200 forintos családi pótlékot, hanem a kétgyermekesek után járó 13 300 forintot kaphatja meg a szülő.
Szakképzésben továbbtanuló diák után járó támogatás
Abban az esetben, ha a diák nem egyetemen tanul tovább, hanem a szakképzésben, nappali tagozaton, akkor addig jogosult a szülő a családi pótlékra, amíg gyereke be nem tölti a 20. életévét. A támogatás viszont nem jár automatikusan, hanem ezt a szülőnek kell igényelnie.
Ha a tanuló munkát vállal érettségi után?
Ha a diák rendelkezik rendszeres havi bevétellel, akkor már nem számít eltartottnak. A jogszabály szerint rendszeres jövedelemnek kell tekinteni azt, ami három egymást követő hónapban meghaladja a mindenkori legkisebb munkabér összegét. A folyósítást pedig a negyedik hónaptól kezdődően kell szüneteltetni.
Ekkortól sem a családi pótlék, sem a családi adókedvezmény számításánál nem lehet őt figyelembe venni. Amennyiben, ha megszűnne a keresete, akkor ismét lehet kérnie a szülőnek, hogy a pótlék számításánál eltartottként vegyék figyelembe.
Tartós betegség esetén
Ha a 18 évesnél fiatalabb gyereknek külön jogszabályban meghatározott betegsége van, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, akkor utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak addig, amíg fennáll a betegség vagy be nem tölti a 18. életévét.
A 18 éves kor után saját jogán csak az jogosult a magasabb összegű családi pótlékra, nagykorúsága előtt munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább 50 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.
A 18 évesnél idősebb, de még köznevelési- vagy szakképző intézményben tanuló tartós beteg diák is jogosult a magasabb összegű iskoláztatási támogatásra egészen addig, amíg az intézményben tanul. Ilyen esetben a családi pótlék 20 éves koráig jár, a sajátos nevelési igényű diák esetében pedig 23 éves korig.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
