A köztársasági elnök pártfüggetlen, a program pedig mindenki számára nyilvános volt az államtitkár szerint.
„Az elnök asszony programja nyilvános volt, így bárki, aki arra járt részt vehetett rajta" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére.
Az ellenzéki képviselő arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy szerinte elfogadható-e, hogy januárban diákokat vezényeltek ki a(z) - akkor még - fideszes köztársasági elnök rendezvényére Gyulán.
Novák Katalin január 25-én tett látogatást a Békés vármegyei fürdővárosban, aminek polgármestere állítólag levelet írt a helyi oktatási intézmények igazgatóinak azzal kapcsolatban, hogy várják a tanulókat az államfő fogadására.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - tudatta az egyik érintett osztályfőnök a szülőkkel.
Ezt követően a Gyulai Hírlapban hat helyi iskolaigazgató arról nyilatkozott, hogy a polgármester "minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított." A helyszínen jelen lévő újságíróknak azonban a pedagógusok és gyerekek azt mondták, nem önként vannak jelen, hanem az iskolájuk vezényelte őket ki.
Vadai Ágnes kérdésére azonban a belügyminisztériumi államtitkár is úgy reagált, hogy a részvétel önkéntes volt, amihez az említett Gyulai Hírlapban megjelent nyilatkozatot is mellékelte.
"Felhívom a figyelmét, hogy a köztársasági elnök személye pártfüggetlen, a közjogi méltóság megtestesíti a nemzet egységét" - tette hozzá.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
