A köztársasági elnök pártfüggetlen, a program pedig mindenki számára nyilvános volt az államtitkár szerint.
„Az elnök asszony programja nyilvános volt, így bárki, aki arra járt részt vehetett rajta" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére.
Az ellenzéki képviselő arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy szerinte elfogadható-e, hogy januárban diákokat vezényeltek ki a(z) - akkor még - fideszes köztársasági elnök rendezvényére Gyulán.
Novák Katalin január 25-én tett látogatást a Békés vármegyei fürdővárosban, aminek polgármestere állítólag levelet írt a helyi oktatási intézmények igazgatóinak azzal kapcsolatban, hogy várják a tanulókat az államfő fogadására.
"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - tudatta az egyik érintett osztályfőnök a szülőkkel.
Ezt követően a Gyulai Hírlapban hat helyi iskolaigazgató arról nyilatkozott, hogy a polgármester "minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított." A helyszínen jelen lévő újságíróknak azonban a pedagógusok és gyerekek azt mondták, nem önként vannak jelen, hanem az iskolájuk vezényelte őket ki.
Vadai Ágnes kérdésére azonban a belügyminisztériumi államtitkár is úgy reagált, hogy a részvétel önkéntes volt, amihez az említett Gyulai Hírlapban megjelent nyilatkozatot is mellékelte.
"Felhívom a figyelmét, hogy a köztársasági elnök személye pártfüggetlen, a közjogi méltóság megtestesíti a nemzet egységét" - tette hozzá.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
