Rétvári Bence is reagált arra, hogy Novák Katalint januárban több száz gyerek fogadta Gyulán

A köztársasági elnök pártfüggetlen, a program pedig mindenki számára nyilvános volt az államtitkár szerint.

  • Székács Linda

„Az elnök asszony programja nyilvános volt, így bárki, aki arra járt részt vehetett rajta" - válaszolta Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár Vadai Ágnes DK-s képviselő kérdésére.

Az ellenzéki képviselő arról kérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, hogy szerinte elfogadható-e, hogy januárban diákokat vezényeltek ki a(z) - akkor még - fideszes köztársasági elnök rendezvényére Gyulán.

Novák Katalin január 25-én tett látogatást a Békés vármegyei fürdővárosban, aminek polgármestere állítólag levelet írt a helyi oktatási intézmények igazgatóinak azzal kapcsolatban, hogy várják a tanulókat az államfő fogadására.

"Dr. Görgényi Ernő polgármester úr meghívását tolmácsolva hívják és várják a tanulókat és pedagóguskísérőiket ezen egyedi és ünnepélyes eseményre" - tudatta az egyik érintett osztályfőnök a szülőkkel.

Ezt követően a Gyulai Hírlapban hat helyi iskolaigazgató arról nyilatkozott, hogy a polgármester "minden gyulai nevelési-oktatási intézményt megtisztelt azzal, hogy meghívta Novák Katalin látogatása alkalmából tartandó ünnepélyes zászlófelvonásra és őrségváltásra. Az intézmények pedagógiai programjaiknak megfelelően saját szervezésben éltek a meghívással. A meghívás nem kötelezettséget, hanem lehetőséget biztosított." A helyszínen jelen lévő újságíróknak azonban a pedagógusok és gyerekek azt mondták, nem önként vannak jelen, hanem az iskolájuk vezényelte őket ki.

Vadai Ágnes kérdésére azonban a belügyminisztériumi államtitkár is úgy reagált, hogy a részvétel önkéntes volt, amihez az említett Gyulai Hírlapban megjelent nyilatkozatot is mellékelte.

"Felhívom a figyelmét, hogy a köztársasági elnök személye pártfüggetlen, a közjogi méltóság megtestesíti a nemzet egységét" - tette hozzá.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.