Csütörtök éjfélig jelentkezhettek az egyetemek szeptemberben induló képzéseire. Mutatjuk, milyen időpontokra figyeljetek a jelentkezési határidő után.
Február 15-én éjfélig áll nyitva az E-felvételi rendszere azok előtt, akik szeretnének jelentkezni valamelyik egyetem alap-, osztatlan- vagy mesterképzésére. A teendők listája azonban nem ér véget a jelentkezés leadása után, hiszen március 25-től kezdetét veszi az ügyintézés, ami egészen júliusig tart.
Ebben az időszakban feltölthetitek az esetleg még hiányzó, idő közben megszerzett dokumentumaitokat, mint például versenyeredményeket vagy esélyegyenlőségi pontokra jogosító igazolásokat, és lehetőségetek van a sorrendmódosításra is. Arra azonban figyeljetek, hogy ezt mindössze egyszer tehetitek meg, és új jelentkezési helyet ilyenkor már nem adhattok hozzá a listátokhoz, csak a meglévő jelentkezések sorrendjén variálhattok. Ilyenkor ismét hitelesítenetek kell a dokumentumot az Ügyfélkapu rendszerén keresztül.
A hiánypótlás határideje július 10. Ha valamilyen létfontosságú dokumentumotok nincs feltöltve, annak pótlásáról előtte e-mailben értesít titeket az Oktatási Hivatal. Ha pedig külföldön vagy külföldi rendszerben szerzett érettségit, esetleg diplomát töltenétek fel, ennek határideje július 16.
A ponthatárokat 2024. július 24-én hirdetik ki, a besorolási döntéseket pedig várhatóan augusztus 1-ig fogjátok megkapni.
A beiratkozások időpontjairól az egyetemek tájékoztatnak majd titeket.
| A legfontosabb tudnivalók a 2024-es felsőoktatási felvételiről |
|
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
