Mikor kezdődnek és meddig tartanak a tavaszi érettségi vizsgák 2024-ben?

Alig három hónap van hátra a tavaszi érettségi vizsgák kezdetéig. Mutatjuk az időpontokat.

  • Székács Linda

Az írásbeli érettségi vizsgák 2024-ben május 3-án kezdődnek a nemzetiségi nyelv és irodalommal és egészen május 27-ig tartanak majd.

A mindenki számára kötelező érettségi vizsgákra a május 6-án kezdődő héten fog sor kerülni. Május 6-án 9:00-tól magyar nyelv és irodalomból, május 7-én matematikából, május 8-án pedig történelemből vizsgáznak az érettségizők, 9-én pedig angol, 10-én német nyelvből érettségizhetnek, akik ezek valamelyikét választották.

A teljes vizsgabeosztást az alábbi táblázatban nézhetitek meg:

 

Magyar Közlöny
Mikor lesznek a szóbelik?

Az emelt szintű szóbeli vizsgák idén június 5-én kezdődnek és június 12-ig tartanak majd, míg a középszintű szóbelikre június 17 és július 3 között kerülhet sor attól függően, hogy az adott intézmény mikor tartja őket. Ezek időpontjai iskolánként eltérhetnek. A pontos beosztásról az iskolátok és az osztályfőnökötök fog tájékoztatni titeket.

Az érettségi vizsgák jelentkezési határideje február 15.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.