Az átlagosnál kevesebben választanának ismét művészetközvetítési, államtudományi és pedagógusképzést.
A magyar egyetemisták 39 százaléka nem ajánlaná másoknak is a jelenlegi egyetemi képzését - derül ki az Eurostudent legfrissebb felméréséből.
A több mint harminc országban végzett nemzetközi kutatás magyar egyetemistákra vonatkozó részéből kiderül, hogy a hallgatóknak mindössze 61 százaléka ért egyet azzal, hogy másoknak is ajánlaná a jelenlegi képzését, 22 százalékuk azonban gyakran érzi úgy, hogy nem tartozik a felsőoktatásba.
Ennek ellenére a hallgatók 79 százaléka egyáltalán nem, vagy csak ritkán gondolkodik azon, hogy jelenlegi felsőoktatási tanulmányait abbahagyná, és csak bő egytizedük tartja eléggé valószínűnek, hogy időlegesen vagy véglegesen szünetelteti a jelenlegi felsőfokú tanulmányait.
Azzal kapcsolatban, hogy egy esetleges újraválasztás esetén ugyanazt az egyetemet és ugyanazt a szakot választanák-e, a megkérdezettek 42,4 százaléka adta azt a választ, hogy biztosan ugyanabban az intézményben tanulna, ugyanazt a szakot pedig a hallgatók 40 százaléka választaná biztosan, 37,7 százalékuk pedig valószínűleg.
Képzési területenként azonban látványos eltérések lehetnek.
"A legnagyobb arányban a hitéleti és a jogi képzési területen tanulók válaszoltak úgy, hogy valószínűleg vagy biztosan újraválasztanák szakjukat (93%, illetve 85%), míg a művészetközvetítés (71%), az államtudományi (72%) és a pedagógusképzésben (72%) az átlagosnál alacsonyabb a szakot legalább valószínűleg újraválasztani kívánók aránya" - írják.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
