Október 30-ig várják a szavazókat a 7IGEN-es népszavazáson, amelynek célja, hogy 200 ezer ember mondja el a véleményét az oktatásról. Összefoglaltuk, mi volt a szavazás előzménye.
"Tisztességes játékszabályokért, a tanárok sztrájkhoz való jogáért, 21. századi oktatási körülményekért harcolunk. Ezért kérünk mindenkit, vegyen részt a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson”
– hangsúlyozta Szalóki Viktor, az aHang szervezet tagja.
Ahogy már mi is megírtuk, október 23-án elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatás jobbátétele érdekében. Két nap alatt már több mint 24 ezer ember adta le a szavazatát. Már hétfőn is 50 helyen várták a résztvevőket országszerte, ugyanakkor a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A szavazó helyek listáját itt nézhetitek meg.
A legtöbb beérkezett szavazatot cikkünk írásáig a Széll Kálmán téren (474), a Móricz Zsigmond körtéren (300) és - az október 23-i tüntetés alatt - a Hősök terén (299) adták le. A fővároson kívül Miskolcon (215) és Veszprémben (239) volt eddig a legtöbb résztvevő.
Miért jött létre a népszavazás?
2022 elején elkezdődött az elmúlt évtized legnagyobb oktatási tiltakozási hulláma. Az egész országot érintő sztrájkban rengeteg pedagógus vett részt, és hívta fel a figyelmet az oktatás egyre súlyosbodó állapotára. Időközben azonban a kormány szinte teljesen ellehetetlenítette a pedagógusok sztrájkjogát. 2022 őszén a fellépésekre válaszolva érkezett az első retorzió, amikor polgári engedetlenségre hivatkozva több tanárt is kirúgtak a munkahelyéről.
Tavasszal aztán a státusztörvény tervezetének nyilvánosságra kerülése után országszerte tiltakozásokba kezdtek a pedagógusok, akiket erősen támogattak a diákok is. Több ezer pedagógus jelentette be, hogy ha elfogadják a tervezetet, akkor otthagyják a pályájukat.
A tervezet megjelenését több tüntetés is követte. Április 24-én ezrek vonultak a Belügyminisztérium elé, amit az azóta már jól ismert kordonbontás követett a Karmelita kolostor előtt. A diákok megpróbáltak túljutni a kordonon, azonban a rendőrök könnygázával találták szemben magukat. Az elmúlt évek oktatási tiltakozásaiban ez volt az első olyan eset, hogy erőszakot alkalmaztak a tüntető diákokkal szemben.
Május 3-án az Egységes Diákfront más szervezettel összefogva bejelentette, hogy népszavazást szeretnének tartani, amire hivatalos úton beadtak hét kérdést a Nemzeti Választási Irodának.
A hét kérdése az oktatás hét legsúlyosabb, legégetőbb problémájára világít rá.
Végül a Nemzeti Választási Bizottság mind a hét kérdést elutasította azok hosszára, vagy megfogalmazására hivatkozva, a tanárok új életpályájáról szóló törvényjavaslatot pedig végül július 4-én megszavazta a parlament. A státusztörvény elfogadását követően rengeteg tanár hagyta ott több évtizedes karrierjét, mivel úgy érezték, hogy ellehetetlenítették őket a munkájukban.Számos iskola kritikus helyzetbe került a szeptemberi tanévkezdéskor a tanárhiány miatt.
A Belügyminisztérium nyilvánosságra hozott adatai szerint 1205 pedagógus nyilatkozott úgy, hogy nem fogadja el az új életpályatörvényt. Ezt csak súlyosbítja azt a tény, hogy a pedagógusok 47 százaléka 50 év feletti Magyarországon, így a jelenlegi problémák mellett láthatóan a jövőben is komoly gondok lesznek, ha nem történik érdemben változás.
A 7IGEN-es népszavazás kérdései
Mindezek hatására az Egységes Diákfront és az aHang végül úgy döntöttek, hogy ha a kormány nem hajlandó, akkor ők kérdezik meg az emberek véleményét az oktatásról, ezért meghirdették az ország első alternatív népszavazását. A 7IGEN-es szavazás során 200 000 ember szavazatát szeretnék megszerezni.
A szavazókat az ország számos pontján várják, hogy személyesen adják le véleményüket, azonban ezt online is bárki megteheti, aki már betöltötte a 16. életévét.
“Ez a folyamat, ha közösen és jól csináljuk, táptalajt fog szolgáltatni további ellenállási formáknak, új lendületet adhat az oktatásüggyel kapcsolatos tiltakozásoknak. Azok a szavazók, akik most részt vesznek és az a mintegy 1500 aktivista, akik segítik a folyamatot, ők képezik az alapját a további országos, az eddigieknél szervezettebb megmozdulásoknak, őket kell tudnunk összekötni a szakszervezetekkel, az oktatásügyi mozgalmakkal. Ez a mi szerepünk, ez az alternatív népszavazás szerepe, ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt”
- nyilatkozta Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
A két szervezet célja ezen felül a szavazás eredményét személyesen is eljuttatni az európai uniós döntéshozóknak, többek között az oktatási ügyekkel foglalkozó főigazgatóságnak.
A népszavazás kérdései az alábbiak:
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
