Elindult a 7IGEN alternatív népszavazás az oktatásról - mutatjuk, mit kell róla tudni

Elkezdődött az ország első alternatív népszavazása. 16 éves kortól mindenki elmondhatja a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében.

Hétfőn hivatalosan is elkezdődött a 7IGEN-es alternatív népszavazás, amit az Egységes Diákfront és az aHang szervezett közösen. Miután többszöri próbálkozásra sem sikerült elfogadtatniuk a Nemzeti Választási Bizottsággal a népszavazási kérdésüket, ezért úgy döntöttek, hogy ők maguk kérdezik meg az emberek véleményét a hazai oktatásról.

Hogyan lehet szavazni?

Személyesen és online is leadhatjátok a szavazataitokat, utóbbit mobileszközről, az ELEVE applikáció letöltése után tudjátok megtenni.

A személyes szavazást október 23. és 30. között lehet megtenni, minden megyeszékhelyen és a nagyobb városokban. Budapesten több mint 20 helyszínen várják majd a szavazókat. A szavazóhelyszínek listáját itt találjátok.

A 7IGEN-es alternatív népszavazás célja, hogy 16 éves kortól mindenki elmondhassa a véleményét a magyar oktatás 7 legfontosabb kérdésében:

  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány alakítson ki olyan kereteket, amely minden gyermek számára biztosítja a modern, esélyteremtő oktatást?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy széles körű egyeztetés után alkossanak az oktatásban dolgozók és a gyermekek érdekeit szolgáló szabályozást a státusztörvény helyett?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány állítson fel az oktatás teljes egészéért illetékes, felelős és önálló oktatási minisztériumot?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy a magyar kormány adjon azonnali minimum 50%-os béremelést a pedagógusoknak?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy állítsák vissza a pedagógusok valódi sztrájkjogát?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy az óvoda és az iskola közösségének legyen valós beleszólása az igazgató kiválasztásába?
  • Egyetért-e Ön azzal, hogy Pintér Sándor belügyminiszter nem alkalmas a köznevelésért felelős miniszteri tisztségre?
A népszavazást követően az eredmények függvényében nem csak hazai környezetben, de európai uniós szinten is szeretnének nyomást gyakorolni. A céljuk, hogy rövid és hosszú távon is változásokat, és valódi reformdöntéseket érjenek el.
    Hozzászólások

    Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

    Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

    „Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

    Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

    Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

    Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.