"Október 23-án emlékezzünk 1956 dicsőségére és álljunk ki a jövőért" - így hirdették korábban az október 23-i tüntetést annak szervezői a Facebookon.

Ahogy azt korábban már megírtuk, 16:30-tól a Hősök terén gyülekezve várták a demonstrálókat a tüntetés szervezői, a Fővárosi Önkormányzat mellett diák-, szakmai- vagy civil szervezetek, mint a(z)

• Tanítanék Mozgalom,
• Országos Közös Akarat,
• Egységes Diákfront,
• Civil Bázis,
• 7IGEN,
• PDSZ,
• Fridays For Future Magyarország,
• ADOM Diákmozgalom,
• Esély Közösség,
• Igazgyöngy Alapítvány,
• Miután Felmondtam,
• MKKSZ,
• Nyomtassteis,
• Oktatással a Demokráciáért Alapítvány,
• Padtársak,
• Roma Parlament, és az,
• Új Roma Innováció Alapítvány,

akik a tervek szerint  17 órakor el is indultak, hogy a Kölcsey Ferenc Gimnázium és az orosz nagykövetség előtt elhaladva végül közös mécsesgyújtással emlékezzenek meg 1956 eseményeiről az a Terror Háza előtt.

Miközben a tüntetők a megszokott "Szabad ország, szabad oktatás!" és "Nincs tanár, nincs jövő!" mondatokat skandálták, egy óriási magyar zászlót is vittek magukkal az oktatási tüntetések felkiáltójeles jelképével a közepén, a menetet pedig egy platós katonai gépjármű vezette, rajta egy égő máglyával.

A tömeg nem sokkal fél 6 után haladt el a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, majd az Andrássy út Lendvay út felé vezető szakaszán kordonokba és rendőrsorfalba ütköztek. Helyszíni tudósítónk szerint feltehetőleg a Fidesz-székház közelsége miatt.

A Mérce szerint körülbelül hatezren indulhattak a Hősök teréről, ami menet közben nagyjából nyolcezer főre duzzadhatott. Ennyien érkezhettek meg nem sokkal 18 óra után az Oktogonra.

A hvg.hu közben azt írja, nem sokkal 18 óra előtt Pankotai Lili összetűzésbe keveredhetett a Hír TV stábjával, akik jelöletlen, logók nélküli eszközökkel próbáltak kérdéseket feltenni a diákaktivistának, aki válaszul azt kiabálta; "nem mered felvállalni, hogy propagandista vagy," a tömeg pedig "hazudik a tévé" kántálásba kezdett.

A beszédek és a műsor Szabó Simon előadásával kezdődött, aki előadta Örkény István Fohász Budapestért című művét, majd Simkó Edittel közösen köszöntötték a tömeget.

Örömmel jelentjük, hogy megvan az első tízezer szavazó, a reggeli sátornyitás és a sajtóban megjelent cikkek hatására délelőtt óránként ezerrel nőtt a szavazók száma. Jelenleg mintegy 50 szavazósátorban lehet személyesen szavazni, a megnyitott helyszínek száma folyamatosan nő. A személyes részvétel tekintetében jelenleg Budapesten a Széll Kálmán tér, a vidéki helyszínek közül pedig Székesfehérvár, Debrecen és Miskolc a legaktívabb - tudatta velünk idő közben az a Hang.

A cél kétszázezer érvényes szavazat gyűjtése a következő nyolc napban.

A Kollár-Klemencz Kamarazenekar előadása után Jordán Tamás jelenetét adta elő Fodor Tamás és Bárnai Péter, amiben egy demens idős ember, Sanyi bácsi a Sztálin szobor egykori ledöntéséről beszélt, majd egy szakállás fiatalról, aki 1989-ben még tűzzel a tekintetében követelt változást, mára viszont egy nagymellényű, unott, cinikus tekintetű ember lett.

A jelenet után Edvy Remó adott elő egy slam verset, majd Oláh József "Pöli" a Méltóságot a Romáknak Mozgalom alapítója beszélt a romák szerepvállalásáról Magyarország történelmében, amiről szerinte a tankönyvekben nem esik szó. Helyette arról kommunikálnak, mi választja el a romákat a magyaroktól, nem pedig arról, hogy mi az, ami összetartja őket.

A Civil Bázis megszólalóit követően Iványi Gábor is színpadra állt, aki a pesti srácok utódainak nevezte a tüntető budapesti fiatalokat, és megköszönte a támogatásukat.

A beszédeket követően a Csaknekedkislány zenekar adta elő József Attila Levegőt! című versének átiratát, majd a Tanítanék Mozgalom tagjai, Pilz Olivér, Törley Kata és Berta Bea, kirúgott és felmondott pedagógusok beszéltek többek között arról, miért döntöttek a sztrájk, a polgári engedetlenség, majd a státusztörvény vagy a kollégáik kirúgása miatt a felmondás mellett.

"A kormány bűnös. A teljes magyar közélet legnagyobb problémája, hogy nem érezzük, hogy közünk van hozzá" - emelte ki Törley Katalin.

A Kollár-Klemencz Kamarazenekar ismételt fellépése után Polgár Csaba adta elő Petri György 1956 című versét, majd egy duó, az L.A Suzy lépett a színpadra.

Ismerünk olyan politikusokat, akik nem felejtettek el ember lenni

- így jelentették be Karácsony Gergely érkezését a műsorvezetők, Szabó Simon és Simkó Edit.

"Azért vagyunk ma itt, mert nem engedünk 56-ból, nem engedünk 89-ből, és nem engedünk abból, hogy hazánk egyszer a szabad magyarok otthona, köztársaság legyen" - kezdte a beszédét Budapest főpolgármestere, aki szerint 2010 a legreménytelibb kísérlet volt arra, hogy a magyarok végre köztárságban élhessenek, ez azonban elbukott, a köztársaság nevet pedig nem csak az ország nevéből, de a mindennapokból is egyre inkább kivonták. Karácsony Gergely szerint azonban a köztársaság továbbra is ott van a tanárokban, diákokban, szakszervezetekben, az elesetteket támogató civilek munkájában, a polgárjogi mozgalmakban és az akkumulátorgyárak ellen tiltakozó helyi közösségekben és a szabad önkormányzatokban.

"Ma Budapesten nem az ellenzék van a hatalmon, ma Budapesten a budapestiek vannak hatalmon. Ezért ma Budapest köztársaság, és az is marad" - hangsúlyozta.

A főpolgármester beszéde után az Egységes Diákfront és az ADOM Diákmozgalom képviselői mondtak beszédet, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a 16 éven felüliek október 30-ig szavazhatnak a 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazáson.

"Várjuk meg tényleg, míg megrohad a narancs, vagy lefacsarjuk, ha egyszer már megérett rá?" - kiabálta Perlaki-Borsos Noel, aki a magyarok érdektelenségét a hanyatló iparhoz hasonlította, hozzátéve azt is, hogy a diákok már nem tudják egyedül fenntartani a működést.

A beszédeket Kiss Gergő zárta azzal, hogy 2023 eseményeit 1956-hoz hasonlította.

A hivatalos esemény a Grund című dal, majd a Himnusz éneklésével zárult.

Cikkünk frissül.