Egy hónap múlva, október 23-án kezdetét veszi Magyarország első, alternatív oktatási népszavazása, a 7IGEN, amin a hagyományos szavazástól eltérően a korhatár is megváltozik.
Az aHang és az Egységes Diákfront által szervezett alternatív referendumot október 23. és 30. között fogják megtartani. A szavazáson a választópolgárok 7 kérdésben mondhatják el véleményüket az oktatásról. Céljuk ezzel, hogy megmutassák az emberek véleményt akarnak mondani a jelenlegi rendszerről, még ha ettől igyekszenek is ellehetetleníteni őket. Legalább 200 000 fő részvételét várják, hogy ezzel nyomást tudjanak gyakorolni a kormányra.
A 7IGEN szavazás többek között azzal az újítással állt elő, hogy akik 2023. október 23-ig betöltik a 16. életévüket, már ők is szavazhatnak. Gajzágó József, az Egységes Diákfront tagja hangsúlyozta:
kiemelten fontos, hogy a diákok, akik a leginkább érintettek az ügyben, maguk is véleményt alkothassanak az oktatásról.
A szavazásra minden megyében és online is lesz majd lehetőség.
“A célunk, hogy a lehető legtöbb helyen megvalósuljon a szavazás, és minél több ember részt vegyen Magyarország első alternatív, oktatási népszavazásán. Már több százan jelentkeztek aktivistának, akik az ország minden pontján segítenek majd megszervezni a referendumot.”
- emelte ki Szalóki Viktor, az aHang szóvivője.
Emellett az is újdonság lesz, hogy a szavazás részvételének állását folyamatosan nyomon lehet majd követni, amit egy az aHang által fejlesztett szoftver fogja segíteni.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
