Marad az eddigi szigor az iskolákban, megjelentek az emelt érettségi tételcímei - ez történt a héten

Január 11-ig az oktatási intézményekben is maradnak az eddigi intézkedések. Már csak néhány hetük van a szülőknek beszerezni a papírokat, ha nem szeretnék a gyereküket ősszel iskolába engedni. Megjelentek a 2021-es emelt érettségi szóbeli témakörei, illetve a keresztféléves felvételi statisztikái is, valamint újabb felsőoktatási rangsorokról számoltunk be. Mindeközben pedig megható hírekből sem volt hiány. Itt elolvashatjátok röviden a hét legfontosabb híreit.

  • Eduline

Marad az eddigi szigor az iskolákban is

Hétfőn megírtuk, hogy Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette: január 11-ig maradnak az eddigi intézkedések. Arról, hogy ez az iskolai életet, a távoktatást és az esetleges előrehozott téli szünetet hogyan érinti, külön nem esett szó, azonban a köznevelési államtitkár a héten megerősítette: a közoktatási intézményekben is érvényben maradnak a december 11-ig szóló rendkívüli intézkedések. Továbbá az ingyenes net igénylésének a határidejét is meghosszabbítják a digitális oktatásban résztvevők számára.

Mindeközben pedig az is kiderült, alapos indoknak minősülhet az iskolai hiányzásra, ha a tanuló egy krónikus beteggel él egy háztartásban, és az igazgató jogköre és felelőssége dönteni a kérdésben. Ez sok család számára lehet hasznos információ, ugyanis szeptember óta rengetegen szerették volna otthon tartani a gyermeküket, nem a diák, hanem a vele együtt élők egészségügyi állapota miatt. Eddig azonban semmilyen hivatalos állásfoglalás nem tette lehetővé, hogy ők otthonról tanulhassanak.

Káosz a beiskolázás körül

Már csak néhány nap áll a szülők rendelkezésére, hogy még az ünnepek előtt beszerezzék a január 1. és 15. között esedékes iskolaérettségi kérvényezéshez a támogató dokumentumokat. A Szülői Hang szerint azonban a kormányzat magára hagyta a szülőket: semmilyen érdemi segítséget nem nyújtott abban, hogy személyre szabott, érdemi pedagógiai támogatást kapjanak a döntéshez.

Ti sem tudjátok, hogy kinek, hova és meddig kell benyújtanotok a kérelmet, ha azt szeretnétek, hogy a gyereketek hatévesen még ne kezdje el az iskolát szeptemberben? Itt megnézhetitek a legfontosabb szabályokat, lépéseket és határidőket.

Nyilvánosságra hozták az emelt érettségik tételcímeit

A héten megjelent a 2021-es érettségik emelt szintű szóbeli témaköreinek listája. A magyarértettségi tételcímeit itt nézhetitek meg, a történelemérettségi témaköreit itt éritek el, a bioszérettségi A) részének témáit pedig itt találjátok.

Ezeken felül elérhető már a 2021-es kötelező emelt szintű érettségik listája is, amiből megtudhatjátok, hogy egy adott szakra milyen tárgyból várnak emelt szintű vizsgát az egyetemek. Ezt itt nézhetitek meg.

Megjelentek a keresztféléves felvételi statisztikái

A jövő februárban induló szakokra összesen 6439-en nyújtották be jelentkezésüket. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szinte csak a mesterképzéseket hirdették meg állami ösztöndíjas formában, így végül a mesterképzésre 5535-en, alapképzésre pedig 754-en jelentkeztek, ebből mindegy 5204-en állami ösztöndíjas képzésre.

A mesterképzések elsőhelyes jelentkezéseit figyelembe véve idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. A top 10-es listát itt nézhetitek meg. Azt pedig, hogy melyek voltak a legnépszerűbb karok a jelentkezők körében, itt írtuk meg korábban.

A tegnapi napon elindult a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka is, erről itt olvashattok bővebben.

Újabb felsőoktatási rangsorokról írtunk

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, idén is megjelent a HVG Diploma 2021-es kiadványa, amely a hazai felsőoktatási intézményeket rangsorolja. A héten a legjobb pedagógusképzésekről, társadalomtudományi képzésekről és orvosi képzésekről írtunk részletesebben.

Megható üzenetekből sem volt hiány

Hét elején írtunk arról az egyetemista csoportról, akik szerettek volna köszönetet mondani tanáruknak és elbúcsúzni tőle, de a koronavírus miatt ezt személyesen nem tehették meg. A hallgatók azt találták ki, hogy mindannyian egyszerre mondanak köszönetet Zoom-on keresztül. A megható videót itt nézhetitek meg.

De a koronavírus a kisebbekre is komoly hatással van, ami már a Mikulásnak írt karácsonyi kívánságokon is látszik. Vannak, akik semmi mást nem szeretnének karácsonyra, csak a koronavírus gyógymódját, míg mások egy varázslatos gombnak örülnének a legjobban, amelyet megnyomva eltűnne az egész pandémia. A szívszorító levelekről itt olvashattok részletesebben.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.