Ezek voltak a legnépszerűbb mesterszakok a 2021-es keresztféléves felvételin

A legfrissebb felvételi statisztikák szerint a 2021 februárjában induló egyetemi, főiskolai képzésekre közel 6500-an jelentkeztek. Mutatjuk, hogy ebből mennyien felvételiztek mesterre, illetve azt is, melyik volt a tíz legnépszerűbb képzés.

  • Eduline

Ahogy azt korábban már megírtuk, a jövő februárban induló szakokra összesen 6439-en nyújtották be jelentkezésüket. A keresztféléves felvételi eljárásban a felsőoktatási intézmények szinte csak a mesterképzéseket hirdették meg állami ösztöndíjas formában, így végül a mesterképzésre 5535-en, alapképzésre pedig 754-en jelentkeztek, ebből mindegy 5204-en állami ösztöndíjas képzésre.

A mesterképzések közül idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. A következő táblázat a top 10-es listát tartalmazza az összes jelentkező száma alapján. A harmadik oszlopban pedig azt is megnézhetitek, hányan jelölték meg első helyen az adott szakot.

SzakÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkező

vezetés és szervezés

1072698
gépészmérnöki542361

marketing

505281
mérnökinformatikus431354
pénzügy407284
vállalkozásfejlesztés371171
villamosmérnöki366295
műszaki menedzser365186
ellátásilánc-menedzsment291171
tanári238228

A 2021-es keresztféléves felvételiről itt olvashatjátok el az összes cikkünket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.