Mától újabb teendő vár a felvételizőkre: indul a keresztféléves ügyintézés

A módosításokra, hiánypótlásra és a jelentkezés óta megszerzett újabb dokumentumok feltöltésére legkésőbb 2021. január 11-ig van lehetőségetek.

  • Eduline

A felvételi eljárás menetrendje szerint december 12-től elérhetőek az ügyintézési funkciók az E-felvételiben.

De mit is jelent ez pontosan?

A 2021. évi keresztféléves felvételi ügyintézési időszakában 2021. január 11-ig módosíthatjátok a személyes adataitokat, illetve szintén eddig a határidőig lehet a jelentkezés benyújtásakor még rendelkezésre nem álló dokumentumokat benyújtani, jelentkezési helyet vagy helyeket visszavonni, valamint egy alkalommal sorrendet módosítani.

Mikor kell adatot módosítanotok?

Erre akkor van szükség, ha a személyes adataitokban történt változás. Ugyanis erről kötelesek vagytok az Oktatási Hivatalt értesíteni.

Milyen dokumentumokat kell feltöltenetek?

A jelentkezéskor még rendelkezésre nem álló dokumentumokat az ügyintézés során töltitek fel az E-felvételibe. Érdemes annak is utánajárnotok, miért kaphattok pluszpontot a felvételin, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat. Azt, hogy miért jár többletpont a keresztféléves felvételin, itt nézhetitek meg. Ugyanakkor van néhány doksi, aminek a feltöltésével nektek nem kell külön foglalkoznotok - ezekről itt írtunk.

Sorrendmódosítás vagy jelentkezés visszavonása

Az ügyintézés alatt egyetlen alkalommal van lehetőségetek módosítani a jelentkezéskor megadott képzések sorrendjén, vagy visszavonni egy jelentkezési helyet. Arról, hogy ezek között mi a különbség, illetve mikor nem érdemes változtatni a sorrenden, itt írtunk korábban.

Legkésőbb december 28-ig általános tájékoztatást is kaptok az egyes pontszámítási módokhoz szükséges dokumentumokról és ezek ellenőrzéséről. Ezen felül legkésőbb 2021. január 3-ig a hiányos jelentkezést benyújtó felvételizők a jelentkezéskor megadott e-mail címükre felszólítást is kapnak a pótlásról - írja a Felvi. Fontos azonban, hogy nem minden esetben érkezik felszólítás. Azt, hogy pontosan kik kapnak tájékoztatást a hiánypótlásról, itt nézhetitek meg.

Keresztféléves felvételi: van lehetőségetek pótfelvételizni?

Mit tehettek, ha nem kerültük be a kiszemelt szakra a keresztféléves felvételin? Most is tudtok majd pótfelvételizni? Itt a válasz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.