Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Hamarosan kezdődik a keresztféléves ügyintézési időszak. De mikor éri meg módosítani a felvételin megjelölt szakok sorrendjén vagy visszavonni a jelentkezést? És meddig gondolhatjátok meg magatokat? Fontos kérdésekre válaszoltunk.
Ahogy arról korábban már beszámoltunk, december 12-én indul a keresztféléves felvételi ügyintézési időszaka, ekkortól lesz lehetőségetek többek között az egyszeri sorrendmódosításra vagy a jelentkezési hely visszavonására is.
Sorrendmódosításkor - ahogy a nevében is benne van - a már megadott szakok sorrendjén tudtok változtatni, új képzés rögzítésére nincs lehetőség.
Mikor nem érdemes változtatni?
Az egyszeri sorrendmódosítás lehetőségével nem érdemes élni, ha
A jelentkezési hely visszavonását azonban alaposan át kell gondolni, mivel ezt is csak egyszer tehetitek meg. Ha visszavonjátok valamely jelentkezési helyet, annak újbóli aktiválására, visszaállítására később már nem lesz lehetőségetek, illetve arra sincs lehetőség, hogy a visszavont képzés helyett újat jelöljetek meg.
Fontos, hogy a jelentkezési hely visszavonása a 2021. évi keresztféléves felsőoktatási felvételi eljárás során befizetett kiegészítő eljárási díj összegét (amennyiben van) nem csökkenti, a már befizetett kiegészítő eljárási díjat nem igényelhetitek vissza.
Meddig változtathattok?
Ha szeretnétek sorrendet módosítani vagy jelentkezési helyet törölni, akkor ezt az ügyintézési időszakban, legkésőbb 2021. január 11-ig tehetitek meg.
Mi a helyzet a nyelvvizsgamentességgel és a kötelező nyelvvizsgákkal?
A tavaszi időszakban nyelvvizsga nélkül kiadták azoknak a diplomáját, akiknek a vizsga hiánya miatt nem sikerült megszerezni az oklevelet. Vajon most is lesz ilyen lehetőség? A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját kérdeztük.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.