A keresztféléves felvételin – csak úgy, mint az általános eljárás során – már a jelentkezéskor fel kell töltenetek minden olyan dokumentumot, ami rendelkezésetekre áll. Van azonban néhány doksi, amivel nektek nem kell foglalkozni. Mutatjuk, melyek ezek.
Ha 2003. január elseje után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor az ezt igazoló dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek az E-felvételibe. Ezeknek a hitelességét ugyanis a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából ellenőrzik. Ahhoz viszont, hogy ezt a felvi le tudja kérni az illetékesektől, az E-felvételi rendszerben meg kell adnotok a nyelvvizsga nyelvét, fokát, típusát, a bizonyítvány számát, az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát.
Szintén nem szükséges a 2006. január elseje után szerzett érettségi bizonyítványotokról és tanúsítványotokról másolatot készíteni. Az ezekben szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből, ezeknek az adatait nem kell megadni a jelentkezés során.
Ezeken kívül azonban számos olyan doksi van, amelyről nektek kell gondoskodnotok. Ilyenek például a többletpontokat igazoló iratok – a nyelvvizsgán kívül. Arról, hogy pontosan mire kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin, itt írtunk korábban.
Keresztféléves felvételi 2021: ilyen képzéseket hirdettek meg idén az egyetemek
Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
