Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.
Milyen szakokra jelentkezhetek?
2019-ben a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés.
Ahogy tavaly, úgy idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. A meghirdetett képzésekből itt szemezgethettek.
Alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben meghirdetett képzések listája idén sem bővelkedik lehetőségekben, a Pécsi Tudományegyetem például hirdet régész és szabadbölcsész alapképzést.
Hány szakot jelölhetek meg?
A jelentkezők legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen. További jelentkezési helyek megjelöléséért 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a jelentkezéskor. (Ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el, bár külön sorban kell szerepeltetni, egy jelentkezési helynek számít.)
Meddig van minderre időm?
Idén 2020. november 15-i jelentkezési határidő, eddig kell kiválasztani a képzést, beadni a jelentkezést és feltölteni minden rendelkezésre álló dokumentumot. A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A többi fontos dátumot és teendőt listáját itt olvashatjátok el.
Legfontosabb határidők a keresztféléves felvételiben
Tegnap megkezdődött a 2021-es keresztféléves eljárás, de mik a legfontosabb határidők? Mutatjuk őket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
