Keresztféléves felvételi 2021: ilyen képzéseket hirdettek meg idén az egyetemek

Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.

  • Eduline

Milyen szakokra jelentkezhetek?

2019-ben a legtöbben valamilyen mesterképzésre jelentkeztek (összesen 4511-en), ugyanis a meghirdetett képzések többsége mesterszakos képzés.

Ahogy tavaly, úgy idén is a meghirdetett képzések nagy része mesterképzés. Ebben az időszakban ugyanis nem minden egyetem és nem minden képzését hirdeti meg - ellentétben a tavaszi felvételi időszakkal. A meghirdetett képzésekből itt szemezgethettek.

Alapképzésben, osztatlan képzésben, felsőoktatási szakképzésben meghirdetett képzések listája idén sem bővelkedik lehetőségekben, a Pécsi Tudományegyetem például hirdet régész és szabadbölcsész alapképzést.  

Hány szakot jelölhetek meg?

A jelentkezők legfeljebb hat helyet jelölhetnek meg, ebből hármat díjmentesen. További jelentkezési helyek megjelöléséért 2-2 ezer forint kiegészítő díjat kell fizetniük a jelentkezéskor. (Ugyanazon intézmény, ugyanazon szakának állami ösztöndíjas és önköltséges meghirdetése, ha megegyezik a képzési szint, a munkarend, a képzés nyelve és helye is, csak a finanszírozási forma tér el, bár külön sorban kell szerepeltetni, egy jelentkezési helynek számít.) 

Meddig van minderre időm?

Idén 2020. november 15-i jelentkezési határidő, eddig kell kiválasztani a képzést, beadni a jelentkezést és feltölteni minden rendelkezésre álló dokumentumot.  A jelentkezés hitelesítésének határideje 2020. november 20. A jelentkezési határidő után szerzett dokumentumok feltöltésének határideje 2021. január 11. A többi fontos dátumot és teendőt listáját itt olvashatjátok el.

Legfontosabb határidők a keresztféléves felvételiben

Tegnap megkezdődött a 2021-es keresztféléves eljárás, de mik a legfontosabb határidők? Mutatjuk őket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.