Karácsonyi kívánságok járvány idején: ezeket kérik a gyerekek a fa alá

Külföldön a Mikulásnak írt levelekből is látszik, milyen nagy hatással van a gyerekekre a koronavírus.

  • Eduline

Az amerikai postaszolgálat már 1912 óta gyűjti - az ottani szokás szerint a Mikulásnak - az Északi-sarkra küldött, karácsonyi kívánságokat tartalmazó leveleket. A CNN most a postával karöltve az idei üzenetek közül válogatott, amelyek jól tükrözik, hogy 2020 mekkora megpróbáltatást jelent a világban, és hogy ez milyen súllyal nehezedik a gyerekekre - szúrta ki a Telex.

Vannak, akik semmi mást nem szeretnének karácsonyra, csak a koronavírus gyógymódját, míg mások egy varázslatos gombnak örülnének a legjobban, amelyet megnyomva eltűnne az egész pandémia. De elég sok olyan levelet is címeztek a Mikulásnak, amiben maszkot kérnek. Voltak azonban olyan gyerekek is, akik azért nem kérnek ajándékokat, mert a járvány gazdasági hatása miatt a szülők anyagi helyzete ezt már nem engedi meg.

Az egyik kislány például azt is megkérdezte a Mikulástól, hogy az Északi-sarkot elérte-e a koronavírus? "Ha nem, akkor csak azt akarom mondani, hogy szerencséd van" - írta, majd hozzátette: az apukája elvesztette az állását, de ennek ellenére azt ígérte, megtalálják a módját, hogy ünnepelhessenek.

A koronavírus nemcsak a gyerekek, hanem mindenki életének szerves részévé vált 2020-ban. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy idén a Google segítségével is világszerte a koronavírus szóra kerestek rá a legtöbbször. A magyar listára ehhez kapcsolódóan a top 10-be bekerült a koronavírus térkép, a Magyar Közlöny, illetve az online oktatást segítő Redmenta és Google Classroom is. A sorozatokkal, kütyükkel, könyvekkel és sporttal kapcsolatos legtöbbször keresett szavakról itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.