Az Európai Unió korábban célként tűzte ki, hogy 2030-ra a 25-34 éves korosztály legalább 45 százalékának felsőfokú végzettséggel kell rendelkeznie. Az eddigi legfrissebb adatok szerint 2024-ben az arány már elérte a 44,2%-ot. Ez azt jelenti, hogy ma már majdnem minden második fiatal felnőtt diplomás az EU-ban, és a tendencia évek óta folyamatosan javul.
A számok mögött azonban jelentős területi különbségek húzódnak meg.
Európa élvonalában: tudásközpontok és innovációs régiók
A rangsor élén 25 olyan régió áll, ahol a fiatalok legalább 57,5%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Ezek jellemzően erős gazdasági központok, ahol a magas színvonalú egyetemek, a kutatás és az innováció meghatározó szerepet játszanak.
Ide tartoznak többek között:
- számos ország fővárosi régiói – például Belgium, Dánia, Írország, Franciaország vagy Svédország esetében,
- Spanyolország északi, iparilag fejlett térségei,
- Írország további régiói, ahol a gyógyszeripar és a technológiai szektor dominál,
- Hollandia csúcstechnológiai központjai,
- valamint olyan specializált térségek, mint a franciaországi repülőgépipari központ vagy a belga „tudásintenzív” régiók.
Visszatérhetnek a modellváltott egyetemek az Erasmusba? – ezt ígérte a Tisza Párt
A másik oldal: leszakadó, periférikus térségek
Ezzel szemben 24 olyan régió is van az EU-ban, ahol a diplomások aránya még a 26,5%-ot sem éri el. Ezek többnyire vidéki, periférikus vagy gazdaságilag kevésbé fejlett területek, ahol a mezőgazdaság nagyobb súllyal van jelen, és korlátozottabbak a magasan képzett munkaerő számára elérhető lehetőségek.
Ezekben a régiókban a szakképzés gyakran fontosabb szerepet játszik, mint a felsőoktatás: sok fiatal inkább szakmai képzéseken, gyakornoki programokon keresztül lép be a munkaerőpiacra.
A legalacsonyabb arányok főként Kelet- és Dél-Európában koncentrálódnak:
- Románia régióinak többsége,
- Olaszország déli térségei és szigetei,
- Csehország egyes régiói,
- valamint több elszigetelt francia és portugál terület is ide tartozik.
Magyarország helyzete
Magyarország helyzete ebben az összehasonlításban kifejezetten kedvezőtlen. Bár Budapest és a közép-magyarországi régió kiemelkedik, az ország többi része jelentősen elmarad az uniós átlagtól: a nyolc magyar régióból hat a legrosszabbul teljesítők közé tartozik.
Országos szinten is lesújtó a kép. Az Eurostat 2024-ben közzétett adatai szerint Magyarországon a 25-34 évesek mindössze 32,3%-a rendelkezik diplomával. Ezzel az ország az EU alsó harmadában helyezkedik el – sőt, alulról a harmadik helyen áll. Nála csak Olaszország (31,6%) és Románia (23,2%) teljesít rosszabbul.
„Stagnál a fiatal diplomások aránya” – Kapitány István szerint az oktatás gyengesége a gazdaságra is erősen hat
A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint a magyar gazdaság versenyképességét is veszélyezteti, hogy nem nő a fiatal diplomások aránya és egyre többen tanulnak külföldön. Az oktatási rendszer állapota már nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a gazdasági fejlődést is egyre erősebben befolyásolja.
