Jól látszik, hogyan tereli a vidéki egyetemek felé a hallgatókat a kormány

A felsőoktatási felvételi adatok alapján egyértelműen kirajzolódik: a kormány tudatosan próbálja a hallgatókat a vidéki egyetemek felé irányítani. Ennek egyik látványos példája a jogászképzés.

Az ELTE jogi karán évente nagyjából 100 államilag finanszírozott hely érhető el, és hasonló létszámot biztosítanak más egyetemeken is. Emiatt jelentős különbség alakult ki a ponthatárokban: míg Budapesten 479 pont kellett az állami ösztöndíjhoz, addig Miskolcon már 402 ponttal is be lehetett jutni. Az előbbin tavaly 102, az utóbbin 96 hallgatót vettek fel támogatott formában – írja a hvg.hu.

Ellehetetlenített bölcsészképzés, sorvadó természettudományok - így alakítja át a NER a felsőoktatást az ADF szerint

Közben az ELTE-re több száz olyan diák is bekerült önköltséges képzésre, akik magasabb pontszámot értek el, mint a vidéken állami ösztöndíjjal felvettek. Sokan közülük teljesítményük alapján jogosultak lennének az ingyenes képzésre is, ám a ponthatárok meghúzásakor ezt nem veszik figyelembe. Ez különösen a kevésbé tehetős, de tehetséges diákokat hozza hátrányos helyzetbe.

A háttérben stratégiai cél áll

Ennek oka, hogy a kormány azt szeretné, ha 2030-ra minden második hallgató műszaki, informatikai vagy természettudományos területen tanulna. Emiatt a jogi, bölcsész és társadalomtudományi képzések kapacitását nem növelik, még akkor sem, ha nagy rájuk az érdeklődés. Ezzel szemben a 2026-os felvételin jórészt csak a gazdasági szakokon bővítették az államilag támogatott helyek számát.

Ugyanakkor a rendszer több ponton is ellentmondásos. Vannak képzések, ahol a meghirdetett állami férőhelyek jelentős részét évek óta nem sikerül betölteni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen például az agrár képzésterületre több mint 4200 államilag támogatott hely jut, ám tavaly csak 1530 hallgatót sikerült ezekre a helyekre felvenni.

A kormány ugyan azt ígéri, hogy összesen 92 ezer hallgató tanulhat állami ösztöndíjjal, de ha a férőhelyeket nem igazítják jobban a valós igényekhez és teljesítményekhez, ezt a célt nehéz lesz elérni.

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna