Az ELTE jogi karán évente nagyjából 100 államilag finanszírozott hely érhető el, és hasonló létszámot biztosítanak más egyetemeken is. Emiatt jelentős különbség alakult ki a ponthatárokban: míg Budapesten 479 pont kellett az állami ösztöndíjhoz, addig Miskolcon már 402 ponttal is be lehetett jutni. Az előbbin tavaly 102, az utóbbin 96 hallgatót vettek fel támogatott formában – írja a hvg.hu.
Közben az ELTE-re több száz olyan diák is bekerült önköltséges képzésre, akik magasabb pontszámot értek el, mint a vidéken állami ösztöndíjjal felvettek. Sokan közülük teljesítményük alapján jogosultak lennének az ingyenes képzésre is, ám a ponthatárok meghúzásakor ezt nem veszik figyelembe. Ez különösen a kevésbé tehetős, de tehetséges diákokat hozza hátrányos helyzetbe.
A háttérben stratégiai cél áll
Ennek oka, hogy a kormány azt szeretné, ha 2030-ra minden második hallgató műszaki, informatikai vagy természettudományos területen tanulna. Emiatt a jogi, bölcsész és társadalomtudományi képzések kapacitását nem növelik, még akkor sem, ha nagy rájuk az érdeklődés. Ezzel szemben a 2026-os felvételin jórészt csak a gazdasági szakokon bővítették az államilag támogatott helyek számát.
Ugyanakkor a rendszer több ponton is ellentmondásos. Vannak képzések, ahol a meghirdetett állami férőhelyek jelentős részét évek óta nem sikerül betölteni. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen például az agrár képzésterületre több mint 4200 államilag támogatott hely jut, ám tavaly csak 1530 hallgatót sikerült ezekre a helyekre felvenni.
A kormány ugyan azt ígéri, hogy összesen 92 ezer hallgató tanulhat állami ösztöndíjjal, de ha a férőhelyeket nem igazítják jobban a valós igényekhez és teljesítményekhez, ezt a célt nehéz lesz elérni.
Újabb rekordot döntött a felvételizők száma: erre a 10 alap- és osztatlan szakra jelentkeztek a legtöbben a 2026-os felvételin
Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, míg egy évvel korábban 129 730-an próbáltak bejutni valamelyik egyetemre vagy főiskolára.
