Ezek a legnépszerűbb gazdasági képzések a 2026-os felvételin

Az idei felsőoktatási felvételi adatai alapján ismét hatalmas az érdeklődés a gazdaságtudományi képzések iránt: több tízezer jelentkező verseng a helyekért.

Összesen 140 427-en adták le jelentkezésüket a 2026-os felsőoktatási felvételin, ami jelentős növekedés a tavalyi, 129 730 fős adathoz képest. A számok azt mutatják, hogy a felsőoktatás továbbra is egyre több diák számára jelent vonzó továbbtanulási lehetőséget.

A jelentkezési adatok alapján idén is a gazdasági képzések tartoznak a legnépszerűbb területek közé. Az alap- és osztatlan képzések nappali formájában – államilag támogatott és önköltséges helyekkel együtt – összesen 83 963 jelentkezést adtak le, ebből 15 207-en első helyen jelölték meg valamelyik gazdasági szakot.

A gazdálkodási és menedzsment szak messze a legnépszerűbbnek bizonyult: 4 904-en első helyen, míg összesen 30 521-en jelentkeztek rá. Emellett szintén sok jelentkezőt vonzott a kereskedelem és marketing szak, valamint a nemzetközi gazdálkodás és a pénzügy és számvitel.

Mutatjuk az 5 legnépszerűbb gazdasági alapképzést:

  1. Gazdálkodási és menedzsment: 4904 elsőhelyes jelentkező, 30 521 összes jelentkezés

  2. Kereskedelem és marketing: 2890 elsőhelyes jelentkező, 16 329 összes jelentkezés

  3. Nemzetközi gazdálkodás: 2663 elsőhelyes jelentkező, 13 823 összes jelentkezés

  4. Pénzügy és számvitel: 2091 elsőhelyes jelentkező, 10 044 összes jelentkezés

  5. Turizmus-vendéglátás: 1734 elsőhelyes jelentkező, 8056 összes jelentkezés

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.