Várhatóan 200 év után sem lesz nő az MTA elnöke

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) sajnálattal reagált arra, hogy nagy valószínűséggel a Magyar Tudományos Akadémia következő ciklusában sem kerül nő az intézmény élére. Előbb kap egy magyar kutatónő Nobel-díjat, mint hogy a hazai tudós társaság elnökének választanák.

Lezárult a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) belső jelölési szakaszának egy fontos fordulója, amelyben körvonalazódott, kiket tartanak az akadémikusok a legalkalmasabbnak az elnöki posztra. Bár a névsor még bővülhet, jelen állás szerint női jelölt ezúttal sem szerepel a listán.

A hvg értesülései szerint az Akadémia 2026 májusában tartandó tisztújító közgyűlésén választják meg a vezető tisztségeket betöltő kilenc személyt – köztük az elnököt, a főtitkárt és az alelnököket. A lap úgy tudja, az elnöki pozícióra jelenleg Perczel András kémikus, Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus és Pósfai Mihály fizikus számítanak esélyesnek.

Az ADF közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában úgy fogalmazott: aggasztónak tartják, hogy az Akadémia fennállásának kétszáz éve alatt soha nem volt nő az intézmény elnöke vagy főtitkára, és a 21. század második negyedében is úgy tűnik, ez változatlan marad.

„Az elmúlt kétszáz év folyamán soha nem volt nő az Akadémia elnöke vagy főtitkára, és úgy látszik, hogy még most, a 21. század második negyedében sem sikerül női jelöltet állítani az elnöki posztra. Előbb kapta meg Karikó Katalin a Nobel-díjat, mint egy magyar kutatónő azt a bizalmat, hogy a magyar tudós társaságot irányítsa.” – emelte ki a szervezet.

 

A többi vezető tisztséget illetően a jelöltek nagyjából egynegyede nő. Mivel a jelölési folyamat még nem zárult le, az ADF bízik abban, hogy a tudományos osztályok élnek javaslattételi jogukkal, és korrigálják a jelenlegi arányokat. Mint írják, a női jelöltek hiánya nemcsak igazságtalan, hanem az Akadémia modern, 21. századi szervezetről alkotott képét is kedvezőtlenül befolyásolja.

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.