Bár 50 százalékos béremelést ígértek, van, ahol a HUN-REN dolgozóinak csak 10 százalékkal emelkedik a fizetése.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat dolgozóinak képviselete nyílt levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy biztosítsa a korábban beígért, minden kutatóra kiterjedő béremelést.
Az ADF bíróság előtt támadta meg a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóló határozatokat
A kormány még 2025 januárjában jelentette be, hogy áprilistól átlagosan 50 százalékkal nőnek a béreka HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál, és erre 18 milliárd forintot különítettek el. A TDDSZ szerint azonban a HUN-REN Központ ennek csak 16,2 milliárd forintját fordítja bérrendezésre, ráadásul az összeget egy évre osztják el, nem kilenc hónapra, ahogy eredetileg tervezték. Így a tényleges emelés átlagosan csak 30 százalékos lesz, sőt, az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpont esetében mindössze 10 százalék körüli.
A szakszervezet emlékeztet: amikor 2019-ben a kutatóhálózatot leválasztották az MTA-ról, a kormány egyik fő ígérete a stabilabb finanszírozás és a kutatók jobb megbecsülése volt. Ez azonban hat éve nem valósult meg, és a mostani 30 százalékos emelés sem fedezi a 2020 óta tartó magas inflációt.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
