Bár 50 százalékos béremelést ígértek, van, ahol a HUN-REN dolgozóinak csak 10 százalékkal emelkedik a fizetése.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ), a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat dolgozóinak képviselete nyílt levelet írt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek. A szakszervezet arra kéri a kormányt, hogy biztosítsa a korábban beígért, minden kutatóra kiterjedő béremelést.
Az ADF bíróság előtt támadta meg a kutatóközpontok ELTE-hez csatolásáról szóló határozatokat
A kormány még 2025 januárjában jelentette be, hogy áprilistól átlagosan 50 százalékkal nőnek a béreka HUN-REN Magyar Kutatási Hálózatnál, és erre 18 milliárd forintot különítettek el. A TDDSZ szerint azonban a HUN-REN Központ ennek csak 16,2 milliárd forintját fordítja bérrendezésre, ráadásul az összeget egy évre osztják el, nem kilenc hónapra, ahogy eredetileg tervezték. Így a tényleges emelés átlagosan csak 30 százalékos lesz, sőt, az ELTE-hez tartozó négy kutatóközpont esetében mindössze 10 százalék körüli.
A szakszervezet emlékeztet: amikor 2019-ben a kutatóhálózatot leválasztották az MTA-ról, a kormány egyik fő ígérete a stabilabb finanszírozás és a kutatók jobb megbecsülése volt. Ez azonban hat éve nem valósult meg, és a mostani 30 százalékos emelés sem fedezi a 2020 óta tartó magas inflációt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
