A HVG az ELTE Gazdaságtudományi Karának volt dékánját, Margitay Tihamért, és az oktatáskutató, MI-szakértő Verebics Jánost kérdezte az MI felsőoktatásban és közoktatásban történő alkalmazásáról, a jogi, etikai és pedagógiai szempontokról, valamint a hallgatói és tanári felkészültség kihívásairól.
Tiltásból szabályozásba: az MI bevezetése a felsőoktatásban
„A középiskolások és egyetemisták már most aktívan, napi szinten használják az olyan generatív MI-alkalmazásokat, mint például a ChatGPT, a tudatos és szakszerű alkalmazás feltételei azonban egyelőre hiányoznak” – mondta Margitay.
Az ELTE GTK már 2025 márciusától üzleti területen, az országban elsőként vezette be az MI-t a tanrendbe, lehetővé téve, hogy a hallgatók beadandók, kutatási projektek és szakdolgozatok készítéséhez szabályozott módon használhassák a technológiát. Az oktatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az MI pontatlan, elfogult vagy megtévesztő eredményeket adhat, és a használat jogi és etikai dimenziói is kiemelten fontosak.
A világ vezető egyetemei – Európában, Amerikában és Ázsiában – hasonló lépéseket tettek: szabályzatokat dolgoztak ki, amelyek meghatározzák, mikor engedélyezett és mikor tilos az MI használata, és előírják a használat tényének feltüntetését a hallgatói munkákban. Magyarországon is több egyetem már 2025-re kidolgozta saját AI-útmutatóit és ajánlásait.
Hosszú távú hatások a számonkérésbenVerebics János oktatáskutató és MI-szakértő szerint a hangsúly áthelyeződött: „Tudomásul kell venni, hogy ma már nem a dolgozat a lényeg, hanem az, hogy a hallgató annak tartalmát hogyan tudja megérteni, bemutatni, a gyakorlatban alkalmazni.”
A generatív MI-modell a hallgatói munkát kutatási asszisztensként támogatja: előkeresi, rendszerezi és előre rendezi az információkat. A hallgató feladata, hogy ezeket ellenőrizze, rendszerezze, és a saját gondolatmenetébe illessze. Az MI-detektorok és plágiumellenőrző rendszerek nem tudják biztosan kimutatni, hogy egy dolgozat plágiumnak minősül-e, így az emberi és gépi teljesítmény szétválasztása egyre nehezebb.
A közoktatásban is szükség van szabályozásra
Az általános és középiskolákban a legnagyobb kihívás az
MI helyes használatának megtanítása, különösen a beadandók esetében. Verebics szerint: „Ehhez oktatási anyagokra van szükség, mind a tanárok, mind a diákok számára. Nemcsak a felsőoktatásban, hanem már a közoktatásban is.”
Sok tanár még ma sem látja, hogyan könnyítheti az MI a munkájukat, ezért óvatos. Verebics szerint:
"A kérdés nem az, hogy kiválthatja-e a tanárt, hanem az, miként tudja megerősíteni azokat a képességeket, amelyek a valódi tanítást jelentik: az empátiát, a személyes odafigyelést, a kritikus gondolkodás fejlesztését és a közösségformáló szerepet."
