Miközben az alapítványi modellbe szervezett egyetemek rendre plusztámogatásokhoz jutnak, az állami fenntartásban maradt intézmények forrásai továbbra is szűkösek.
Újabb jelentős állami támogatáshoz jutottak a modellváltáson már átesett, alapítványi fenntartásba szervezett egyetemek. A kormány a legutóbbi költségvetési átcsoportosítás során 13,6 milliárd forintot juttatott ezeknek az intézményeknek – szúrta ki a HVG.
Ez az összeg a korábban a költségvetési törvényben már jóváhagyott 533 milliárd forint kiegészítéseként érkezik, így első ránézésre talán nem tűnik óriásinak. Ugyanakkor jól mutatja a kormányzati támogatási szándékot, hiszen az alapítványi fenntartású intézmények rendre jelentős pluszforrásokhoz jutnak.
Ezzel szemben a még mindig állami tulajdonban működő nagy múltú egyetemek - mindenekelőtt az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) - szinte soha nem részesülnek hasonló rendkívüli kiutalásokban. Hasonló a helyzet a Magyar Képzőművészeti Egyetemmel és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemmel is, amelyek szintén állami fenntartásban maradtak.
„A jó egyetem minőséget, értéket, gerincet ad” – összegyűjtöttük Hankó Balázs egyetemi aranyköpéseit
Az ELTE-n ráadásul régóta elégedetlenség tapasztalható a dolgozók körében. Bár március 1-jétől emelkedtek a bérek – a tanítók fizetése 480 és 580 ezer forint közé nőtt –, még így is előfordul, hogy egy közoktatásban dolgozó pedagógusgyakornok többet keres.
Mindehhez társul, hogy az egyetemnek a közelmúltban zavaros körülmények között át kellett vennie négy volt akadémiai, majd kutatóhálózati társadalomtudományi kutatóközpontot, amelyek működtetése további terheket ró az intézményre.
Hány perces a fizikaérettségi közép- és emelt szinten? Hány pontot lehet elérni a vizsgákon, és milyen témakörökből kell felkészülniük a vizsgázóknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat. A mai fizikaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karnak.
Több mint 250 hallgató ért egyet azzal a nyílt levéllel, amit a Hallgató Önkormányzat fogalmazott meg az egyetemi autonómia helyreállításáról, a kuratóriumi rendszer felszámolásáról, a hallgatói beleszólás hiányáról, az oktatói állomány átalakításáról, a képzési férőhelyek felülvizsgálatáról és az állandó játszóhely hiányáról Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek, valamint Tarr Zoltán leendő kulturális miniszternek.
Az iskolarendszer ma leginkább azokat a gyerekeket ismeri fel tehetségként, akik jól teljesítenek a versenyeken, gyorsan alkalmazkodnak az elvárásokhoz, és abban kiválóak, amit a rendszer eleve értékesnek tart. Kaderják Anita oktatáskutató szerint ezzel éppen azok a gyerekek veszhetnek el, akik másképp gondolkodnak, kérdeznek, alkotnak vagy egyszerűen csak nem férnek bele a tananyagvezérelt oktatás szűk kereteibe.
A BME helyzete ezért nem pusztán intézményi finanszírozási kérdés, hanem felsőoktatás-politikai és alkotmányossági jelentőségű ügy” – fogalmazott abban a Facebook-posztban a MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoportja.
