Elindult a modellváltó egyetemek pere az Európai Unió Bíróságán

Több magyar egyetem indított keresetet az EU Tanácsa ellen, miután befagyasztották az Erasmus+ és a Horizont programokat – szerdán kezdődött meg az ügy tárgyalása Luxembourgban.

Személyes meghallgatásokkal indult szerdán a pert indító modellváltó egyetemek ügye az Európai Unió Törvényszékének kilenctagú bírói nagytanácsa előtt – tájékoztatott friss közleményében a Semmelweis Egyetem.

Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a Semmelweis több hazai intézménnyel – az Állatorvostudományi Egyetemmel, az Óbudai Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Dunaújvárosi Egyetemmel – közösen, perelte be az EU Tanácsot az uniós források befagyasztása miatt.

Így tanulhattok Erasmus nélkül külföldi egyetemeken

A Semmelweis közlése szerint az egyetem képviseletében Dr. Merkely Béla vett részt a meghallgatáson, aki hangsúlyozta:

„az európai Erasmus+ és Horizont programok végrehajtása során a Semmelweis Egyetem végig szabályszerűen járt el, ezért elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió a Magyar Kormánnyal fennálló politikai vitája miatt megfosztja a hallgatókat és a kutatókat azoktól a lehetőségektől, amelyek alapvetően befolyásolhatják a jövőjüket.”

A meghallgatást a tanácskozási szakasz követi, az ítéletet később hirdeti ki az Európai Unió Bírósága.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.