Bár a Center for World University Rankings legfrissebb kiadványában is zömében amerikai egyetemek vannak az élvonalban, de elszór köztük feltűnnek számos brit, francia és svájci intézmények is.
Nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.
A rangsor élén továbbra is amerikai egyetemek állnak, legelső helyen a Harvarddal, aki évek óta letaszíthatatlan a trónról.
Viszont a top 10-es sorba beférkőzött két brit egyetem is, akik a tavalyhoz hasonlóan idén is tartják a pozíciójukat a 4. és 5. helyen. Ez pedig a University of Cambridge és az Oxford.
Ezt követően európai egyetem először a lista 19. helyén bukkan fel, a francia PSL University, majd a lista 20. helyén ismét egy brit, a University College London, majd a 28. helyen az Imperial College London, amit a 29. helyen a párizsi Paris City University követ.
A tavalyi sorrendhez hasonlóan a svájci ETH Zürich továbbra is megtartotta a 32. helyet, a Paris-Saclay University pedig a 31. helyről a 34-re csúszott. Szinte a semmiből pedig a 35. helyre került a szintén francia Institut Polytechnique de Paris.
A francia egyetemek sora itt még nem ért véget, bár tavalyhoz képest jócskán rontott a Sorbonne. Idén lecsúszott a 36. helyről egészen a 43-ig, és egy dán, egy svéd, illetve egy brit egyetem is beelőzte.
A koppenhágai University of Copenhagen továbbra is a lista 38. helyét foglalja el, őt nem sokkal a svéd Karolinska Institute követi a 41. helyen, a 42. helyre pedig idén a brit King's College London került.
Mielőtt Magyarországhoz földrajzilag közeli egyetemmel találkoznánk a listán, előbb még pár német, svájci, holland és még több brit intézmény keresztezi az utunkat. Leghamarabb a lista 199. helyén lévő bécsi székhelyű University of Vienna az, ami a közvetlen szomszédságunkban található.
A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Bruttó 900 ezres - 1 milliós átlagfizetést kaptak azok a frissdiplomások, akik az állami légiközlekedés, katonai vezető vagy katonai logisztika alapszakon végeztek a 2022/2023-as tanévben – ez derült ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer 2025-ös adataiból.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
10-16 fős iskolai előkészítő csoportokat is javasol a Nemzeti Pedagóguskar Különleges Bánásmódot Támogató munkacsoportja, hogy megkönnyítse az óvoda-iskola átmenetet azoknak a gyereknek, akiknek erre szükségük lenne.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
