Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár a Center for World University Rankings legfrissebb kiadványában is zömében amerikai egyetemek vannak az élvonalban, de elszór köztük feltűnnek számos brit, francia és svájci intézmények is.
Nemrég nyilvánosságra hozta a 2025-ös nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.
A rangsor élén továbbra is amerikai egyetemek állnak, legelső helyen a Harvarddal, aki évek óta letaszíthatatlan a trónról.
Viszont a top 10-es sorba beférkőzött két brit egyetem is, akik a tavalyhoz hasonlóan idén is tartják a pozíciójukat a 4. és 5. helyen. Ez pedig a University of Cambridge és az Oxford.
Ezt követően európai egyetem először a lista 19. helyén bukkan fel, a francia PSL University, majd a lista 20. helyén ismét egy brit, a University College London, majd a 28. helyen az Imperial College London, amit a 29. helyen a párizsi Paris City University követ.
A tavalyi sorrendhez hasonlóan a svájci ETH Zürich továbbra is megtartotta a 32. helyet, a Paris-Saclay University pedig a 31. helyről a 34-re csúszott. Szinte a semmiből pedig a 35. helyre került a szintén francia Institut Polytechnique de Paris.
A francia egyetemek sora itt még nem ért véget, bár tavalyhoz képest jócskán rontott a Sorbonne. Idén lecsúszott a 36. helyről egészen a 43-ig, és egy dán, egy svéd, illetve egy brit egyetem is beelőzte.
A koppenhágai University of Copenhagen továbbra is a lista 38. helyét foglalja el, őt nem sokkal a svéd Karolinska Institute követi a 41. helyen, a 42. helyre pedig idén a brit King's College London került.
Mielőtt Magyarországhoz földrajzilag közeli egyetemmel találkoznánk a listán, előbb még pár német, svájci, holland és még több brit intézmény keresztezi az utunkat. Leghamarabb a lista 199. helyén lévő bécsi székhelyű University of Vienna az, ami a közvetlen szomszédságunkban található.
A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.