Ezek a legjobb európai egyetemek a CWUR 2024-es rangsora szerint

Bár a Center for World University Rankings legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorának elején idén is zömében amerikai egyetemek szerepelnek, feltűnik köztük számos brit és francia intézmény is.

  • Székács Linda

Nyilvánosságra hozta a 2024-es nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings.

A rangsor élén szereplő legjobb tíz egyetem közül nyolc amerikai, a negyedik és ötödik helyen azonban feltűnik két brit egyetem; a University of Cambridge és a University of Oxford.

Európai egyetem ezt követően csak a lista 19. helyen bukkan fel ismét, méghozzá a Franciaországban található, párizsi székhelyű PSL Research University, majd a 20. helyen ismét egy brit egyetem, a University College London, 29. helyen pedig az Imperial College London.

A rangsor 31. helyére került a francia Paris-Saclay University, amit 32. helyen a svájci ETH Zurich, 33. helyen pedig a szintén francia Paris City University követ.

A francia egyetemek sora azonban itt még nem ér véget. A következő európai egyetem a listában 36. helyen szereplő Sorbonne, amit a 38. helyen egy dán egyetem, a koppenhágai University of Copenhagen követ, a 40. helyen pedig a svéd Karolinska Institute.

Magyarországhoz közeli egyetemmel leghamarabb a rangsor 197. helyén találkozhatunk, amit a bécsi University of Vienna szerzett meg.

A magyar egyetemek helyezéseiről az alábbi cikkünkben olvashattok:

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.