BME gólyatábori botrány: még mindig nem tudni, mi lett az egyetemi vizsgálat eredménye

Szeptember 29-ig kellett elküldenie a BME-nek a gólyatábori vizsgálat eredményét az oktatási jogok biztosának. Hiába kerestük ezzel kapcsolatban az egyetemet, kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.

Az Eduline-on augusztus 21-én az országban először számoltunk be arról, hogy a diákok szerint a BME VIK bodajki gólyatáborában az elsősöket

  • hosszú kilométereken keresztül gyalogoltatták a tűző napon a táborba,
  • kipakoltatták a táskáikat, elvették a gyógyszereiket és élelmiszereiket,
  • lekezelően bántak velük, továbbá
  • korlátozták a fürdőszoba- és mosdóhasználatukat.

"Külön mosdószünetek voltak. Napi max 3 db. 1 perc után üvöltve jöttek, hogy menjenek ki az emberek, jönne a következő csapat. A fürdés sem volt sokkal jobb. Fiúknak 2, lányoknak 5 percük volt. Stopperrel mérték. Ebbe beletartozott a tusolás. a fogmosás, a mosdózás és az öltözködés. Végig egy piros baseballütővel ütötték a falat és a zuhanyfülkéket, üvöltöztek, hogy siessünk, mindenki ránk vár. Nagymosdózni tilos volt, esélyed sem volt rá, mindig verték a fülke ajtaját"

- írta egy érintett diák az Eduline-nak.

Gólyatábori botrányok

A botrány kirobbanása után a BME-n külön munkacsoportot hoztak létre, amely többek között azt vizsgálta, mi történt a gólyatáborban, és azt is bejelentették, hogy 2025-től központi szervezésű lesz a gólyatábor.

Hivatalból indított eljárást

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa az ügyben hivatalból eljárást indított, ezzel kapcsolatban a szerkesztőségünk részére augusztus 23-án küldött egy közleményt. Ebből kiderült, hogy a gólyatábor kapcsán  a BME rektorától teljeskörű tájékoztatást kért.

Az ombudsman levelében kitért arra is, hogy az elmúlt 25 évben kiemelt jelentőséggel vizsgálta az egyetemi hallgatók méltóságát sértő vagy veszélyeztető helyzeteket, és ebben az esetben is így fog eljárni.

"Mindazok, akik segíteni szeretnék a történtek feltárását és megértését, akár a nevük elhallgatása mellett megtehetik ezt a www.oktbiztos.hu honlapunkon megtalálható elérhetőségek bármelyikén" - tette hozzá a közleményében az oktatási jogok biztosa.

A BME-n a munkacsoport először augusztus 22-én ülésezett. Az egyetem honlapja szerint augusztus 29-én megkapták az oktatási jogok biztosának hivatalos értesítését.

A BME a vizsgálat során mindenben együttműködik az oktatási jogok biztosának hivatalával.

- olvasható a bme.hu-n.

Megjegyezték azt is, hogy az egyetem honlapján részletesen beszámolnak a munkacsoport működéséről, ehhez képest az utolsó ezzel kapcsolatos anyag szeptember 13-án került ki az egyetem oldalára, amelyből kiderült, hogy Nagy Marianna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezetője is részt vett a szeptember 10-i ülésen.

Az ELTE tanszékvezetője itt többek között azt ismertette, hogyan reagált az Eötvös Loránd Tudományegyetem a 2014-ben a gólyatáboraiban történt rendkívüli eseményekre, továbbá elmondta, milyen belső folyamatokat kezdeményezett az egyetem és hogyan módosult az új hallgatók első közösségépítő programjának rendje az intézményben.

Nagy a csend

A munkacsoport elvileg szeptember 16-án is ülésezett, de hogy akkor mi volt a téma, milyen megállapításokra jutottak a gólyatáborok ügyében, arról nincsen semmilyen információ a BME honlapján. Mindez azért is érdekes, mert az egyetemnek 30 napja volt arra, hogy átadja a vizsgálat eredményét az ombudsmannak.

Mivel a határidő már egy ideje lejárt, a BME-nél is érdeklődtünk, mire jutottak az ügyben, de az egyetem többszöri megkeresésünkre sem reagált. Amint válaszolnak kérdéseinkre, cikkünket frissítjük.

 

 

 

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.