Miért csináltad meg, ha úgy érezted, neked ez már nem fér bele? Miért nem mondtad, hogy nem vehetitek el a gyógyszereimet? Miért nem jöttél haza, ha ennyire rosszul érezted magad? Ilyen és ehhez hasonló reakciók érkeztek sok esetben azokra a beszámolókra, amelyekben mostani és egykori elsősök osztották meg negatív élményeiket a gólyatáborról.
Az Eduline soha nem kapott annyi olvasói levelet, mint azután, hogy kiderült, mi történt a BME VIK 2024-es bodajki gólyatáborában. A diákok beszámolói szerint nem csak egyszer és nem csak a BME-n éltek vissza a szervezők a hatalmukkal.
A Műegyetem nagyon gyorsan reagált: még aznap munkacsoportot állítottak fel és jövőre náluk már központilag szervezik meg a gólyatábort. Az eset kapcsán pedig a HÖOK nyílt levelet küldött a gólyatáborok szervezőinek és a hallgatói képviselőknek.
De felmerülhet a kérdés, hogy a 2014-es szexuális botrány óta miért tekinthető normálisnak, ha a szervezők visszaélnek a hatalmukkal? Miért annyira nehéz egy ilyen helyzetben még a legmegalázóbb feladatra is nemet mondani vagy egyszerűen összecsomagolni és hazajönni? És egyáltalán egy fiatal felnőttnek egy ilyen helyzetben hogyan segíthet a családja?
A HVG Fülke eheti adásában Kacskovics Mihály Béla Rácz Dominikát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászát és Kurucz-Gáspár Tündét, az Eduline főszerkesztőjét kérdezte.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
