A mai napot sem úszták meg az iskolák újabb bombariadók nélkül
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Miért csináltad meg, ha úgy érezted, neked ez már nem fér bele? Miért nem mondtad, hogy nem vehetitek el a gyógyszereimet? Miért nem jöttél haza, ha ennyire rosszul érezted magad? Ilyen és ehhez hasonló reakciók érkeztek sok esetben azokra a beszámolókra, amelyekben mostani és egykori elsősök osztották meg negatív élményeiket a gólyatáborról.
Az Eduline soha nem kapott annyi olvasói levelet, mint azután, hogy kiderült, mi történt a BME VIK 2024-es bodajki gólyatáborában. A diákok beszámolói szerint nem csak egyszer és nem csak a BME-n éltek vissza a szervezők a hatalmukkal.
A Műegyetem nagyon gyorsan reagált: még aznap munkacsoportot állítottak fel és jövőre náluk már központilag szervezik meg a gólyatábort. Az eset kapcsán pedig a HÖOK nyílt levelet küldött a gólyatáborok szervezőinek és a hallgatói képviselőknek.
De felmerülhet a kérdés, hogy a 2014-es szexuális botrány óta miért tekinthető normálisnak, ha a szervezők visszaélnek a hatalmukkal? Miért annyira nehéz egy ilyen helyzetben még a legmegalázóbb feladatra is nemet mondani vagy egyszerűen összecsomagolni és hazajönni? És egyáltalán egy fiatal felnőttnek egy ilyen helyzetben hogyan segíthet a családja?
A HVG Fülke eheti adásában Kacskovics Mihály Béla Rácz Dominikát, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány jogászát és Kurucz-Gáspár Tündét, az Eduline főszerkesztőjét kérdezte.
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.