Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon.
Orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg
- áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásában, amelyet az egyetemek augusztus utolsó napjaiban kaptak meg. A tárca nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, az intézmények gyakorlatilag szabad kezet kaptak, ennél szigorúbb szabályokat is bevezethetnek. Van olyan egyetem, ahol egy hét után szigorítottak: a tanévkezdés tapasztalataira alapozva a Pécsi Tudományegyetem operatív stábjának döntése alapján szeptember 13-tól kötelező a maszkviselés.
Nem kerülhet le a maszk a Központi Klinikában, a zárt térben tartott, jelenléti órákon - előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati órákon egyaránt -, egyedül az előadást tartó veheti le. Kell maszk a zárt térben tartott értekezleteken, testületi üléseken is, ha nem lehet biztosítani a távolságtartást és/vagy a helyiség megfelelő szellőztetését. Nem kötelező, ugyanakkor erősen ajánlott a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban, illetve a zárt térben tartott rendezvényeken - közölte az egyetem korábban.
Kötelező az oltás
Múlt héten jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást. Az intézmény közleményében kiemelte, hogy az orvosi- és egészségtudományi oktatás elképzelhetetlen gyakorlati képzés nélkül - és ott nem kockáztathatják meg a fertőzésveszélyt.
Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az oltások lebonyolítását az intézmény saját maga intézi, soron kívül oltják hallgatóikat, így közel 100 százalékos az oltottság. Azokat, akik egészségügyi ok miatt nem kérhetik az oltást, ötnaponta térítésmentesen tesztelik.
Van, ahol már százalékokban is látjuk a hallgatók átoltottságát |
Az ELTE hetente anonim kérdőívvel méri fel az intézményi átoltottságot: az első héten beérkezett adatok szerint a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos.  Az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott oltást, és nem is tervezi beadatni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen. |
Budapest mellett Pécsen, Miskolcon és Debrecenben is
Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.
Az eddigi számok alapján egyébként nem sok hallgató fog kiszorulni a döntés miatt - jelentette a hallgatói önkormányzat az érintett egyetemeken -, hiszen szinte százszázalékos az átoltottság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
