Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár az innovációs minisztérium nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, egy héttel a félévkezdés után már van már olyan intézmény, ahol csak maszkban lehet részt venni az előadásokon és a szemináriumokon.
Orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot bárki jogosult használni, és a maszkhasználat senki számára sem tiltható meg
- áll az Innovációs és Technológiai Minisztérium ajánlásában, amelyet az egyetemek augusztus utolsó napjaiban kaptak meg. A tárca nem tette kötelezővé a maszkviselést az egyetemeken, az intézmények gyakorlatilag szabad kezet kaptak, ennél szigorúbb szabályokat is bevezethetnek. Van olyan egyetem, ahol egy hét után szigorítottak: a tanévkezdés tapasztalataira alapozva a Pécsi Tudományegyetem operatív stábjának döntése alapján szeptember 13-tól kötelező a maszkviselés.
Nem kerülhet le a maszk a Központi Klinikában, a zárt térben tartott, jelenléti órákon - előadásokon, szemináriumokon és gyakorlati órákon egyaránt -, egyedül az előadást tartó veheti le. Kell maszk a zárt térben tartott értekezleteken, testületi üléseken is, ha nem lehet biztosítani a távolságtartást és/vagy a helyiség megfelelő szellőztetését. Nem kötelező, ugyanakkor erősen ajánlott a maszk használata a közösségi terekben, a folyosókon, a kollégiumokban, az irodákban, illetve a zárt térben tartott rendezvényeken - közölte az egyetem korábban.
Kötelező az oltás
Múlt héten jelentette be a Semmelweis Egyetem, hogy nem kezdheti el a félévet az a hallgató, aki elutasítja az oltást. Az intézmény közleményében kiemelte, hogy az orvosi- és egészségtudományi oktatás elképzelhetetlen gyakorlati képzés nélkül - és ott nem kockáztathatják meg a fertőzésveszélyt.
Azok a hallgatók, akik valós, szakorvosi véleménnyel igazolt egészségügyi indok nélkül utasítják el az oltást, beiratkozhatnak a Semmelweis Egyetemre, de nem kezdhetik meg tanulmányaikat.
Az oltások lebonyolítását az intézmény saját maga intézi, soron kívül oltják hallgatóikat, így közel 100 százalékos az oltottság. Azokat, akik egészségügyi ok miatt nem kérhetik az oltást, ötnaponta térítésmentesen tesztelik.
Van, ahol már százalékokban is látjuk a hallgatók átoltottságát |
Az ELTE hetente anonim kérdőívvel méri fel az intézményi átoltottságot: az első héten beérkezett adatok szerint a hallgatók 87 százaléka védett, ez az arány az oktatók és a kutatók körében 97 százalékos. ![]() Az összes válaszadó 7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem kapott oltást, és nem is tervezi beadatni. A kitöltök kétharmada úgy véli, nem esett át koronavírus-fertőzésen. |
Budapest mellett Pécsen, Miskolcon és Debrecenben is
Nemcsak a Semmelweisen kell vállalniuk az oltást az egészségügyi szakos hallgatóknak: a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Miskolci Egyetemen is kötelezővé tették a koronavírus elleni oltást. A többi karon viszont nem kötik oltáshoz a tanulmányok folytatását.
Az eddigi számok alapján egyébként nem sok hallgató fog kiszorulni a döntés miatt - jelentette a hallgatói önkormányzat az érintett egyetemeken -, hiszen szinte százszázalékos az átoltottság.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.