Hosszú távon káros lehet a nyelvvizsga-amnesztia, több diákversenyen is taroltak a magyar diákok - a hét hírei

Elkezdődött a nyelvvizsga nélküli diplomák kiadása

A kormány a járványhelyzetre való tekintettel idén is elengedte a diplomához előírt nyelvvizsga-követelményt, így nagyjából 25 ezer végzős juthat hozzá az okleveléhez "kedvezményesen" - a Szegedi Tudományegyetemen például közel 600 hallgató járhat jól a könnyítéssel. A szakemberek szerint azonban az idei engedmény hosszú távon káros lehet. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint az idei döntés miatt "a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be."

A huszonévesek alig harmadának van diplomája

2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak. Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt. A statisztikákról itt olvashattok bővebben.

Taroltak a héten a magyar diákok: arany-, ezüst-, és bronzérmeket is szereztek

Egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, amelyet idén Szingapúr szervezett, de a koronavírus-járvány miatt a versenynapokat online tartották. A legjobb eredményt az Óbudai Árpád Gimnázium végzőse szerezte – ő már tavaly nyáron, a közép-európai informatikai diákolimpián is ezüstérmet kapott.

A héten nem ez volt az egyetlen siker. Az Európai Fizikai Diákolimpián (EuPhO) is kiváló eredményeket értek el a magyar versenyzők: Kovács Balázs Csaba aranyérmet, Varga Vázsoly, Bokor Endre, Tóth Ábel Levente és Bonifert Balázs ezüstérmet szereztek.

Öt-nyolc éven belül kezelhetetlen lehet a tanárhiány

Idén átlagosan 2500-2800 pályakezdővel számolhatunk, miközben a nyudíjba vonulók száma nagyjából négyezer. Az előrejelzések szerint azonban néhány év múlva még durvább lehet a helyzet: 2023 és 2030 között évente átlagosan 6200 tanár megy majd nyugdíjba. Mindeközben a diákszám alig csökken, így nem lesz, aki tanítsa őket - mondta a héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki szerint ahhoz, hogy elkerülhető legyen az oktatási rendszer összeomlása többek között a tanári fizetés emelésére lenne szükség.

A tanárok fizetését azonban még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják, így a pályakezdők fizetése egy budapesti albérletre sem elég. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint azonban 108 milliárd forinttal jut több jövőre a köznevelésre, mint az idén - a kormány szerint ez 72 százalékos növekedés 2010-hez képest. Ez a támogatás - elvileg - fedezi mindenkinek az ingyenes tankönyveket, a béremeléseket, az iskola felújításokat és új taneszközöket is.

Rektort váltott a Műegyetem

2021. július 1-jétől Czigány Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új rektora. A leendő rektor három évig lesz majd az egyetem élén. De nem ez az egyetlen rektorváltás a nyáron, a Budapesti Corvinus Egyetem is vezetőt vált. Ott - egyetlen pályázóként - Takáts Előd indult és augusztus 1-től kezdheti meg a munkát. Erről itt írunk korábban.