Hosszú távon káros lehet a nyelvvizsga-amnesztia, több diákversenyen is taroltak a magyar diákok - a hét hírei

Nyelvvizsgamentesség következményei, diplomások száma, diákolimpiák, tanárhiány és rektorváltás - oktatási hírekből a héten sem volt hiány. Összeszedtük a legfontosabbakat.

  • Eduline

Elkezdődött a nyelvvizsga nélküli diplomák kiadása

A kormány a járványhelyzetre való tekintettel idén is elengedte a diplomához előírt nyelvvizsga-követelményt, így nagyjából 25 ezer végzős juthat hozzá az okleveléhez "kedvezményesen" - a Szegedi Tudományegyetemen például közel 600 hallgató járhat jól a könnyítéssel. A szakemberek szerint azonban az idei engedmény hosszú távon káros lehet. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint az idei döntés miatt "a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be."

A huszonévesek alig harmadának van diplomája

2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak. Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt. A statisztikákról itt olvashattok bővebben.

Taroltak a héten a magyar diákok: arany-, ezüst-, és bronzérmeket is szereztek

Egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, amelyet idén Szingapúr szervezett, de a koronavírus-járvány miatt a versenynapokat online tartották. A legjobb eredményt az Óbudai Árpád Gimnázium végzőse szerezte – ő már tavaly nyáron, a közép-európai informatikai diákolimpián is ezüstérmet kapott.

A héten nem ez volt az egyetlen siker. Az Európai Fizikai Diákolimpián (EuPhO) is kiváló eredményeket értek el a magyar versenyzők: Kovács Balázs Csaba aranyérmet, Varga Vázsoly, Bokor Endre, Tóth Ábel Levente és Bonifert Balázs ezüstérmet szereztek.

Öt-nyolc éven belül kezelhetetlen lehet a tanárhiány

Idén átlagosan 2500-2800 pályakezdővel számolhatunk, miközben a nyudíjba vonulók száma nagyjából négyezer. Az előrejelzések szerint azonban néhány év múlva még durvább lehet a helyzet: 2023 és 2030 között évente átlagosan 6200 tanár megy majd nyugdíjba. Mindeközben a diákszám alig csökken, így nem lesz, aki tanítsa őket - mondta a héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki szerint ahhoz, hogy elkerülhető legyen az oktatási rendszer összeomlása többek között a tanári fizetés emelésére lenne szükség.

A tanárok fizetését azonban még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják, így a pályakezdők fizetése egy budapesti albérletre sem elég. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint azonban 108 milliárd forinttal jut több jövőre a köznevelésre, mint az idén - a kormány szerint ez 72 százalékos növekedés 2010-hez képest. Ez a támogatás - elvileg - fedezi mindenkinek az ingyenes tankönyveket, a béremeléseket, az iskola felújításokat és új taneszközöket is.

Rektort váltott a Műegyetem

2021. július 1-jétől Czigány Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új rektora. A leendő rektor három évig lesz majd az egyetem élén. De nem ez az egyetlen rektorváltás a nyáron, a Budapesti Corvinus Egyetem is vezetőt vált. Ott - egyetlen pályázóként - Takáts Előd indult és augusztus 1-től kezdheti meg a munkát. Erről itt írunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.