Nyelvvizsgamentesség következményei, diplomások száma, diákolimpiák, tanárhiány és rektorváltás - oktatási hírekből a héten sem volt hiány. Összeszedtük a legfontosabbakat.
Elkezdődött a nyelvvizsga nélküli diplomák kiadása
A kormány a járványhelyzetre való tekintettel idén is elengedte a diplomához előírt nyelvvizsga-követelményt, így nagyjából 25 ezer végzős juthat hozzá az okleveléhez "kedvezményesen" - a Szegedi Tudományegyetemen például közel 600 hallgató járhat jól a könnyítéssel. A szakemberek szerint azonban az idei engedmény hosszú távon káros lehet. Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője szerint az idei döntés miatt "a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be."
A huszonévesek alig harmadának van diplomája
2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak. Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt. A statisztikákról itt olvashattok bővebben.
Taroltak a héten a magyar diákok: arany-, ezüst-, és bronzérmeket is szereztek
Egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, amelyet idén Szingapúr szervezett, de a koronavírus-járvány miatt a versenynapokat online tartották. A legjobb eredményt az Óbudai Árpád Gimnázium végzőse szerezte – ő már tavaly nyáron, a közép-európai informatikai diákolimpián is ezüstérmet kapott.
A héten nem ez volt az egyetlen siker. Az Európai Fizikai Diákolimpián (EuPhO) is kiváló eredményeket értek el a magyar versenyzők: Kovács Balázs Csaba aranyérmet, Varga Vázsoly, Bokor Endre, Tóth Ábel Levente és Bonifert Balázs ezüstérmet szereztek.
Öt-nyolc éven belül kezelhetetlen lehet a tanárhiány
Idén átlagosan 2500-2800 pályakezdővel számolhatunk, miközben a nyudíjba vonulók száma nagyjából négyezer. Az előrejelzések szerint azonban néhány év múlva még durvább lehet a helyzet: 2023 és 2030 között évente átlagosan 6200 tanár megy majd nyugdíjba. Mindeközben a diákszám alig csökken, így nem lesz, aki tanítsa őket - mondta a héten Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnöke, aki szerint ahhoz, hogy elkerülhető legyen az oktatási rendszer összeomlása többek között a tanári fizetés emelésére lenne szükség.
A tanárok fizetését azonban még mindig a 2014-es minimálbér alapján számolják, így a pályakezdők fizetése egy budapesti albérletre sem elég. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint azonban 108 milliárd forinttal jut több jövőre a köznevelésre, mint az idén - a kormány szerint ez 72 százalékos növekedés 2010-hez képest. Ez a támogatás - elvileg - fedezi mindenkinek az ingyenes tankönyveket, a béremeléseket, az iskola felújításokat és új taneszközöket is.
Rektort váltott a Műegyetem
2021. július 1-jétől Czigány Tibor a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem új rektora. A leendő rektor három évig lesz majd az egyetem élén. De nem ez az egyetlen rektorváltás a nyáron, a Budapesti Corvinus Egyetem is vezetőt vált. Ott - egyetlen pályázóként - Takáts Előd indult és augusztus 1-től kezdheti meg a munkát. Erről itt írunk korábban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.
Balatoni Katalin miniszterelnöki biztos bejelentette: a kormány pályázatot indít, amelynek keretében 100 iskola 100 ezer forintos támogatást kaphat az intézmény megszépítésére. A kezdeményezésre éles reakció érkezett: az összeg alacsony, és a felújítási munkák jelentős részét végül valószínűleg a szülők és az iskolai közösségek végzik majd el.
Már nem csak a pilóta és orvosi képzések kerülnek milliós összegekbe félévente.
Több középiskola már kitette az ideiglenes felvételi listát. Mutatjuk a részleteket.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Az Eduline az elmúlt napokban több olvasói jelzést is kapott azzal kapcsolatban, hogy a szóbeli után az adott (általában) többedik helyen megjelölt) középiskola jelezte, felvették a diákot.
A közösségi oldalán közzétett videóban a fideszes Németh Balázs fiatalokkal beszélget. A standjához érkező diákok az iskolájukban lévő parafatáblára szeretnék kitenni a politikus szórólapjait.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
