Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kormány a járványhelyzetre való tekintettel idén is elengedte a diplomához előírt nyelvvizsga-követelményt, így nagyjából 25 ezer végzős juthat hozzá az okleveléhez "kedvezményesen".
Múlt héten a kormány elfogadta a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatát, és a tavalyi nyelvvizsga-amnesztiához hasonlóan idén is kapnak "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. Ez azt jelenti, hogy azok a hallgatók, akik 2020. szeptember 1. és 2021. augusztus 31. között sikeres záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is átvehetik az oklevelüket.
A Szegedi Tudományegyetemen 576 hallgató érintett a nyelvvizsga alóli mentességben - olvasható az intézmény honlapján, ahol azt is hozzáteszik, hogy az oklevél átadásának módját és időpontját az illetékes kar fogja meghatározni, erről pedig e-mailben tájékoztatják a végzősöket.
A miskolci és a soproni egyetemen az érintett hallgatóknak egy-egy kérelmet kell kitölteniük, ha szeretnék, hogy elkészítsék az oklevelüket. A Miskolci Egyetem a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül kiállítja az okleveleket. Azt, hogy ezt személyesen vagy postai úton szeretnék-e átvenni, szintén a kérelemben jelezhetik.
Nem mindenki támogatja a nyelvvizsga-amnesztiát
A Nyelvtudásért Egyesület még májusban kifejtette –, amikor a könnyítés még csak ötletként merült fel –, hogy szerintük az idei szezonban sem vizsgáznának kevesebben, mint 2019-ben (amikor még a hagyományos rendszerben működött a nyelvvizsgaszektor). Az egyesület úgy véli, más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött – a válság által anyagilag komolyan érintett vizsgaközpontok szerint nem a nyelvvizsga-amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.