Megszületett a döntés: 2021-ben is kapnak nyelvvizsga-amnesztiát az egyetemisták

Szerdán döntött a kormány: idén is kapnak "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábbi becslése szerint idén 20-25 ezer végzős egyetemistának gyűlt meg a baja a nyelvtanulással - ők a "nyelvvizsga-amnesztia" nélkül nem kapnák meg a diplomájukat.

  • Csik Veronika

Cikkünk frissült: Pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, hogy pontosan kik vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.

A kormány elfogadta a HÖOK javaslatát, és felfüggeszti a nyelvvizsga-követelményt a 2021. augusztus 31-ig végzőkre. Így idén sem szükséges nyelvvizsga a diploma átvételéhez

- jelentette be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Facebook-oldalán.

A pontos részleteket egyelőre még nem ismerjük, de amint megjelenik a rendelet, megírjuk.

Sokáig úgy tűnt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával (tavaly a járványhelyzetre hivatkozva nyelvvizsga nélkül is megkaphatták diplomájukat azok, akik augusztus végéig záróvizsgáztak), legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére. A napokban azonban mégis meghallgatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatát.

Ők azt javasolták, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.

A kormány tegnap döntött az amnesztiáról: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden kijelentette, azt javasolják a kormánynak, hogy idén is kaphassák meg a diplomájukat azok a hallgatók, akik nem tudtak nyelvvizsgát szerezni az elmúlt hónapokban.

Nem mindenki támogatta az ötletet

A Nyelvtudásért Egyesület a HÖOK kezdeményezésére reagálva jelezte, szerintük az idei szezonban nem vizsgáznának kevesebben, mint 2019-ben (amikor még a hagyományos rendszerben működött a nyelvvizsgaszektor). Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött - a válság által anyagilag komolyan érintett vizsgaközpontok szerint nem a nyelvvizsga-amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István