Informatikai világversenyen szereztek ezüst- és bronzérmet magyar diákok

Egy ezüst- és két bronzérmet szerzett a magyar csapat a Nemzetközi Informatikai Diákolimpián, amelyet idén Szingapúr szervezett, de a koronavírus-járvány miatt a versenynapokat online tartották. A legjobb eredményt az Óbudai Árpád Gimnázium végzőse szerezte – ő már tavaly nyáron, a közép-európai informatikai diákolimpián is ezüstérmet kapott.

  • Szabó Fruzsina

A Nemzetközi Informatikai Diákolimpián (IOI) kilencven ország csapata indult, egyenként legfeljebb négy taggal, akik nem lehetnek idősebbek 20 évesnél. A 351 diák egyénileg oldotta meg a két versenynapon a feladatokat, amelyeket idén kifejezetten nehéznek tartottak a magyar középiskolások – derül ki a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság oldaláról, amely a verseny eredményéről is beszámolt.

Ennek ellenére a magyar csapat mindhárom végzős tagja érmet szerzett: az ezüstérmes Tóth Gellért és a bronzérmes Varga Péter az Óbudai Árpád Gimnáziumban érettségizett tavasszal, a szintén bronzérmes Szabó Kornél pedig a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium 12. évfolyamát fejezte be idén. A csapat negyedik tagja, Németh Márton Tamás a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium tizedikes diákja.

Tóth Gellértnek nem ez az első érme, tavaly nyáron a közép-európai informatikai diákolimpián ezüstérmet szerzett. Szeptembertől a hollandiai Nijmegenben, a Radboud Egyetemen tanul majd informatikát. „A mesterséges intelligencia érdekel, a tanulmányaim fókuszában ez fog állni. Ez egy új terület, és érdekesnek találom. Nijmegen ezen a területen nagyon erős” – mondta az első versenynap után a Neumann-társaságnak, az eredményhirdetés után pedig azt is hozzátette, hogy a szülei mindketten programozók, de évek óta jár szakkörökre is. „Először egy korábbi diákolimpikonhoz, Leitereg Andráshoz jártam különórákra, ő ismertetett meg rengeteg algoritmussal. Az utolsó években Nikházy László szakkörébe jártam. Ezek jelentették voltaképp a felkészülést” – magyarázta.

A bronzérmes Szabó Kornél (aki a tavalyi közép-európai diákolimpián is bronzérmet szerzett) a tervek szerint Cambridge-ben tanul tovább, szintén informatika szakon, míg Varga Péter az ELTE Informatikai Karán - bár az oroszországi Innopolis Universitytől is kapott ajánlatot. Az egyébként sem ritka, hogy a diákolimpián érmet szerző végzősöket a legjobb külföldi egyetemek próbálják magukhoz csábítani, de - mondta korábban a Neumann-társaság elnöke - a világ legnagyobb szoftvercégei is előszeretettel toboroznak diákolimpikonokat.

Kínai diákok taroltak az idei diákolimpián

A 2021-es informatikai diákolimpián négy kínai diák szerezte a legtöbb pontot, őket egy egyesült államokbeli, egy japán, egy dél-koreai és egy szingapúri középiskolás követi. A nemzetközi diákolimpián nem egy aranyérmet osztanak: a feladatok megoldásával a harminc legtöbb pontot gyűjtő diák aranyat, az őket követő 55 versenyző ezüstöt, a következő nyolcvan középiskolás pedig bronzérmet vihet haza.

A magyar csapat a korábbi években is az ideihez hasonló teljesítményt nyújtott: 2018-ban egy ezüst- és három bronzérmet, 2019-ben egy arany- és egy bronzérmet, 2020-ban pedig négy ezüstérmet szereztek. Magyar diákok egyébként 33 éve indulnak a versenyen, eddig összesen 13 arany-, 36 ezüst- és 46 bronzérmet vihettek haza. Ezzel egyébként Magyarország a világrangsorban a tizenötödik – olyan országok előzik meg, mint Kína, Oroszország, Lengyelország, az Egyesült Államok vagy éppen Tajvan, de a környező országok közül is több kiemelkedően szerepel, például Románia, Horvátország, Szlovákia vagy éppen Ukrajna. 2023-ban egyébként Szegeden rendezik majd meg a diákolimpiát.

A lányok informatikai diákolimpiáján is volt magyar győztes

Nem ez az első érem idén informatikából – június 13. és 19. között rendezték meg az EGOI-t (European Girls’ Olympiad in Informatics), amelyen 43 országból 156 középiskolás lány vett részt. Az olimpiát Svájc szervezte, de az IOI-hoz hasonlóan a diákok a saját országukból versenyeztek, a feladatokat online oldották meg.

A magyar csapat itt is négytagú volt, közülük Éles Júlia, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium tizenegyedik évfolyamos diákja ezüstérmet szerzett.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.