Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Már megkezdődött az idei nyelvvizsgamentes diplomaosztás, a HÖOK korábbi becslése szerint ez a döntés idén 25 ezer hallgatót érint. Szakemberek szerint azonban az idei engedmény hosszú távon káros lehet.
Akik 2021. augusztus 31-ig sikeresen befejezik az egyetemet, idén is nyelvvizsga-bizonyítvány bemutatása nélkül kaphatják meg az oklevelüket - jelentette be múlt héten a kormány.
Tavaly közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik 2020. augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket.
Idén más a helyzet
Sokan a tavalyi tapasztalatokból kiindulva már eleve arra apelláltak, hogy idén is lesz nyelvvizsga-amnesztia - mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője az Indexnek. Szerinte az idei döntés miatt "a jövőben számottevően csökkenni fog a nyelvi képesség szintje hazánkban, és nemcsak az egyetemeken, de a középiskolákban is negatív folyamatokat indíthat be."
Hozzátette, a döntés szerinte már csak azért sem volt indokolt, mert a digitális oktatás az egyetemeken működött a leghatékonyabban, de még a sokszor nehezebb helyzetben lévő középiskolások közül is több tízezren nyelvvizsgáztak gond nélkül idén tavasszal.
„Ha mégis kompenzálni szeretnék az egyetemistákat, akkor kiadhatták volna nekik a diplomákat azzal a feltétellel, hogy egy vagy két éven belül leteszik a nyelvvizsgát. Így a munkaerőpiac sem került volna nehéz helyzetbe, és a hallgatók nyelvtudása sem csorbult volna” – tette hozzá Rozgonyi Zoltán. Arról nem is beszélve, hogy a döntés hatására komoly bevételtől estek el a nyelvvizsgaközpontok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.