Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország még mindig jócskán lemarad. Legalábbis erre utalnak a 2020-as statisztikák.
2020-ban a magyar 25-34 évesek alig harmadának, pontosan 31 százalékának volt diplomája. Ennél a legalacsonyabb arányt csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.
Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derül ki az Eurostat friss statisztikáiból. Pedig az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.
Tizenegy EU-tagállam már most elérte a 2030-ra tervezett célt: Belgiumban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban is elérte a 45 százalékot a diplomás 25-34 évesek aránya. Sőt, ezek közül néhány országban extrém magas a diplomások aránya: Luxemburgban a korosztály 61 százaléka, Írországban és Cipruson 58, Litvániában 56, Hollandiában pedig 52 százalékuk kapott egyetemi diplomát.
| Pedig 2020-ban sokan kaptak diplomát |
2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. |
Ha a megszerzett az egyetemi végzettséget korcsoportokra vetítve nézzük, kiderül, hogy az EU-ban a 25–54 évesek 36 százaléka rendelkezett 2020-ban felsőfokú végzettséggel, míg az 55–74 éveseknél ez az arány csupán 22 százalék.
A korcsoportok között a legnagyobb különbség Írországban van, itt a két korosztály között 25 százalék az eltérés. Magyarországon 9 százalékkal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a 25-54 éveseknél, mint az ennél idősebbeknél. Ennél egyébként már csak Németországban és Észtországban kisebb a korcsoportok közötti szakadék, a két országban összesen 6 százalékkal vezetnek a 25–54 évesek.
Kik tanulnak többet?
A statisztika nemcsak korosztályokra, hanem nemekre bontva is érdekes. A 2020-as adatok szerint a 25-34 éves nők 46 százaléka végzett a felsőfokú tanulmányaival, míg a férfiaknál ez az arány 35 százalék. Bár a felsőfokú végzettséggel rendelkező férfiak aránya is növekedett az elmúlt tíz évben, a növekedés üteme lassabb, mint a nőknél.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
