Mi alapján határozzák meg az egyetemek, hogy kik kerülhetnek be a kollégiumokba?

Kollégisták szeretnétek lenni szeptembertől? Mutatjuk, kik jogosultak a férőhelyekre.

  • Eduline

Azt, hogy pontosan milyen szempontok alapján vesznek fel benneteket kollégiumba, az adott intézménytől függ, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.

A lakhelyetek távolsága és a tanulmányi eredményeitek egyértelműen meghatározható, de joggal merülhet fel bennetek: vajon mi alapján döntik el rászorultságotokat? Ennek megállapításához általában figyelembe veszik az eltartók (szülők) és eltartottak (testvér/testvérek) számát, illetve a szüleitek jövedelmét. Ha például csak az egyik szülőtökkel éltek, aki minimálbért kap, akkor nagyobb eséllyel kerülhettek be kollégiumba, mintha mindkét szülőtök kereső, és egy háztartásban éltek velük. Ezeken felül a hátrányos helyzet is plusz pontokat érhet a kollégiumi felvételin.

A pályázat elbírálásáról a hallgatói rendszeren - Neptunon - keresztül értesítenek majd benneteket. De akkor sem kell elkeserednetek, ha a jelentkezésetek sikertelen, ugyanis számos más lakhatási lehetőség közül is választhattok. Korábban már összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról.

Egyetemi támogatások: kik pályázhatnak a rendszeres szociális ösztöndíjra?

Nem árt körbenézni az ösztöndíjak körül, mielőtt elkezdődik az őszi félév. Megnéztük, hogy milyen feltételekkel pályázhattok a rendszeres szociális ösztöndíjra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.