Mi alapján határozzák meg az egyetemek, hogy kik kerülhetnek be a kollégiumokba?

Kollégisták szeretnétek lenni szeptembertől? Mutatjuk, kik jogosultak a férőhelyekre.

  • Eduline

Azt, hogy pontosan milyen szempontok alapján vesznek fel benneteket kollégiumba, az adott intézménytől függ, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.

A lakhelyetek távolsága és a tanulmányi eredményeitek egyértelműen meghatározható, de joggal merülhet fel bennetek: vajon mi alapján döntik el rászorultságotokat? Ennek megállapításához általában figyelembe veszik az eltartók (szülők) és eltartottak (testvér/testvérek) számát, illetve a szüleitek jövedelmét. Ha például csak az egyik szülőtökkel éltek, aki minimálbért kap, akkor nagyobb eséllyel kerülhettek be kollégiumba, mintha mindkét szülőtök kereső, és egy háztartásban éltek velük. Ezeken felül a hátrányos helyzet is plusz pontokat érhet a kollégiumi felvételin.

A pályázat elbírálásáról a hallgatói rendszeren - Neptunon - keresztül értesítenek majd benneteket. De akkor sem kell elkeserednetek, ha a jelentkezésetek sikertelen, ugyanis számos más lakhatási lehetőség közül is választhattok. Korábban már összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról.

Egyetemi támogatások: kik pályázhatnak a rendszeres szociális ösztöndíjra?

Nem árt körbenézni az ösztöndíjak körül, mielőtt elkezdődik az őszi félév. Megnéztük, hogy milyen feltételekkel pályázhattok a rendszeres szociális ösztöndíjra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.