Mi alapján határozzák meg az egyetemek, hogy kik kerülhetnek be a kollégiumokba?

Kollégisták szeretnétek lenni szeptembertől? Mutatjuk, kik jogosultak a férőhelyekre.

  • Eduline

Azt, hogy pontosan milyen szempontok alapján vesznek fel benneteket kollégiumba, az adott intézménytől függ, de legtöbbször a szociális helyzet - rászorultság -, az állandó lakhely intézménytől való távolsága, illetve a tanulmányi eredmények a meghatározók. Többször a kiemelkedő sporteredmény, vagy a közösségi munka is pluszpontot jelent a kollégiumi felvételi kapcsán.

A lakhelyetek távolsága és a tanulmányi eredményeitek egyértelműen meghatározható, de joggal merülhet fel bennetek: vajon mi alapján döntik el rászorultságotokat? Ennek megállapításához általában figyelembe veszik az eltartók (szülők) és eltartottak (testvér/testvérek) számát, illetve a szüleitek jövedelmét. Ha például csak az egyik szülőtökkel éltek, aki minimálbért kap, akkor nagyobb eséllyel kerülhettek be kollégiumba, mintha mindkét szülőtök kereső, és egy háztartásban éltek velük. Ezeken felül a hátrányos helyzet is plusz pontokat érhet a kollégiumi felvételin.

A pályázat elbírálásáról a hallgatói rendszeren - Neptunon - keresztül értesítenek majd benneteket. De akkor sem kell elkeserednetek, ha a jelentkezésetek sikertelen, ugyanis számos más lakhatási lehetőség közül is választhattok. Korábban már összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, itt pedig elolvashatjátok, mit kell tudnotok a szakkolikról.

Egyetemi támogatások: kik pályázhatnak a rendszeres szociális ösztöndíjra?

Nem árt körbenézni az ösztöndíjak körül, mielőtt elkezdődik az őszi félév. Megnéztük, hogy milyen feltételekkel pályázhattok a rendszeres szociális ösztöndíjra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?