Korábban már összegyűjtöttük, hogy mennyit kell fizetnetek a budapesti, illetve a vidéki egyetemek kollégiumaiért. Valamint arról is írtunk, milyen árakra számíthattok, ha magánkollégiumot választotok, most pedig utánajártunk, mit kell tudnotok a szakkolikról.

Mi az a szakkollégium?

A szakkollégiumi lét tulajdonképpen egy plusz fejlődési és tanulási lehetőséget jelent. Olyan, mintha az egyetem mellett tagjai lennétek még egy műhelynek, diákkörnek, ahol részt vehettek különböző előadásokon, konferenciákon, vitaesteken és különböző programokon.

Mikor érdemes szakkolit választanotok?

Ha az előadásokon és szemináriumokon túl más szakmai kihívásokat is kerestek, akkor érdemes szakkollégiumhoz csatlakoznotok, ugyanis az óráitok mellett így pluszkurzusokon vehettek részt, kutatásokat végezhettek és persze értékes kapcsolati hálót építhettek ki.

Milyen szakkollégiumok vannak?

A szakkollégiumok tárháza szinte végtelen. A győri Széchenyi István Egyetemen például építő- és építészmérnöki, közgazdász és jogász szakkollégium is működik, de - többek között - a Debreceni Egyetemen és a Szent István Egyetemen is számos lehetőség közül lehet választani. Debrecenben például a roma hallgatók számára külön szakkollégium működik, emellett a sportok és gazdasági témák iránt érdeklődőknek is indítanak pluszkurzusokat.

A Szent István Egyetemen is jelentkezhetnek a hallgatók egyebek mellett vidékfejlesztési, környezetvédelmi, állattenyésztési, halászati és horgászati szakkollégiumba is. Az egyik legtöbb szakkollégiumot a Pécsi Tudományegyetem indítja - tizenhét különböző témából választhatnak a hallgatók. Arról, hogy az általatok választott egyetemen milyen szakkollégiumok működnek, az intézmény honlapján tudtok tájékozódni.

Miért jó a szakkollégium?

Az ilyen típusú kollégiumok nagyrésze külön intézményben, saját lakrésszel működik, vagyis a kollégium jelentheti a szó szerinti értelembe vett kollégiumban lakást is. Ilyen például az ELTE Eötvös József Collegium vagy éppen a Mathias Corvinus Collegium is.